Városunk ikonikus épületeit bemutató sorozatunk aktuális részében az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium idén 111 éves épületének történetét elevenítjük fel.
Újpest község középiskolásai a 19. század második felében még Pestre jártak tanulni, ahová lóvasúttal tették meg az utat nap mint nap. A múlt század fordulóján azonban a pesti Markó utcai gimnázium helyhiány miatt megtagadta az újpesti diákok felvételét, ezért elodázhatatlanná vált egy helyi tanintézmény létesítése. A képviselő-testület 1905-ben döntött az Újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnázium létrehozásáról, melynek első igazgatója Klíma Lajos, az újpesti városalapító, Mildenberger Márton dédunokája lett.
A főgimnázium az első tíz évben ideiglenes helyszíneken működött, először az Attila utca 12. alatt álló kicsi, földszintes házban, később − egyre nagyobb épületekben − a Király utca 34-ben, majd a Löwy utca 12-ben (ma Venetianer utca). A következő évtized elején végre zöld utat kapott egy állandó iskolaépület megépítésének terve, amely képes kielégíteni a gimnázium létszámbeli és felszereltségi igényeit. Az épület helyszínéül az akkori vásártér helyét jelölték ki, Újpest városközpontjában. Megtervezésére a kultuszminisztérium a közös vállalkozásban dolgozó Tőry Emil és Pogány Móricz építészeket választotta ki.
fotó: Várai Mihály
A tervezők 1911 és 1913 között álmodták meg a gimnázium épületét, amelynek klasszicizáló jellegével a benne folyó oktatás-nevelés klasszikus tartalmát és szellemét kívánták kifejezésre juttatni. A jellegzetes klinkertégla burkolat ugyanakkor németalföldi és skandináv építészeti hatást mutat. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó mozaikkövekből rakták ki a történelmi magyar címert. A főútról nézve az épület teljesen szimmetrikus a monumentális, oszlopos kialakításnak köszönhetően. Érdekesség, hogy az általános szabállyal szemben a tantermeket nyugatra tájolták, ennek okáról azonban nem maradt fenn magyarázat.
Az Újpest büszkeségének számító iskolaépület átadására 1914-ben került sor, néhány évvel később azonban, az első világháborút követő román megszállás idején szinte teljesen elpusztult, helyreállítása csak 1926-ban fejeződött be. A tanintézmény 1921-ben vette fel miniszteri rendelet alapján Könyves Kálmán király nevét. A két világháború közötti időszakban az épületet több szakaszban felújították, a háború idején, 1943-tól pedig hadikórházként funkcionált.
fotó: Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény
Az 1950-es évek első felében épült meg a gimnázium csillagvizsgálója a neves csillagász, Kulin György kezdeményezésére, aki − miután a Rákosi-diktatúra száműzte őt a gellérthegyi csillagvizsgálóból − néhány évig a Könyvesben tanított. Az 1956-os események idején a gimnázium épülete az újpesti forradalmárok főhadiszállásaként szolgált, ezért súlyos károkat szenvedett a szovjet tankok össztüzétől, a csillagda is teljesen használhatatlanná vált. Az épület − sietős és szakszerűtlen − rendbe hozását követően 1962-ben az obszervatóriumot is helyreállították.
A következő nagy felújításra csak négy évtizeddel később került sor, amikor az már elodázhatatlanná vált. 1999-ben négy tanterem, a díszterem és az előtér újult meg, majd 2000-2001-ben az elhanyagolt csillagvizsgálót is modernizálták (ekkor vette fel a Kulin-csillagda nevet). Az épület többi részének, beleértve a homlokzatnak a rekonstrukciója az újpesti önkormányzat támogatásával 2002 és 2006 között valósulhatott meg.
Rudolf Dániel
(forrás: Újpesti Helytörténeti Értesítő)
fotó: Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény