Az Újpesti Városnapok rendezvénysorozat részeként augusztus 29-én ünnepélyes keretek között adták át az idei Újpestért Díjakat és az Újpest Elismerő Okleveleket. A helyi önkormányzat ezzel a hagyománnyal tiszteleg azok előtt, akik munkájukkal, elhivatottságukkal és példamutató életútjukkal gazdagítják közösségünket. Az idei kitüntetettek között volt a 83 éves Borbély László labdarúgó is, akivel pályafutásáról és Újpesthez való kötődéséről beszélgettünk.
Egy élet Újpest szolgálatában
Borbély László tehetségére még 1952-ben, 10 évesen egy toborzón figyeltek fel, ahol aztán kilenc éven át, mellett erősítette a lila-fehérek kapuját. Ez idő alatt ötször nyert bajnoki címet, s részese volt a klub legnagyobb nemzetközi sikerének is: az 1968–1969-es Vásárvárosok Kupája döntőjének, ahol a Newcastle United bizonyult jobbnak. A BEK-ben a negyeddöntőig jutott a csapattal az 1971–72-es idényben.
Aktív játékos-pályafutását később Ózdon, Győrben és Antos József kapusedző unszolására a Chinoin csapatában folytatta, majd az Ózd színeiben védte a hálót egy szezonig kölcsönbe 1966-ban. A hetvenes évek elején A Győri -Rába ETO- hoz szerződött majd felfüggesztve profi labdarúgói pályafutását és edzőnek és kapusedzőnek állt. 1987-től hosszú éveken át az Újpesti Dózsa, majd az Újpesti TE kapusait készítette fel.
„Újpest az otthonom”
A nyugdíjas sportoló arra a kérdésre, mit jelent számára Újpest, egyértelmű választ adott:
„Sportkarrierem során sok ajánlatot kaptam, de számomra Újpest mindig is az otthonom volt. Soha nem gondolkodtam azon, hogy elhagyjam ezt a helyet. Itt öregedtem meg, és itt szeretném leélni a hátralévő éveimet.”
Egy különleges kötődés
Borbély László számára Újpest nemcsak sportpályafutásának színtere, hanem családi élete szempontjából is meghatározó helyszín. Egy személyes történetet is megosztott velünk:
„Ifjú koromban sokat sétáltam a barátommal, Bartos Tibivel, aki egy igazi Újpest szakértő a Szent István téren. Egyszer a városházával szemben megállva hívta fel a figyelmemet az épület tetején álló Roland lovag szobrára, és hosszasan elmesélte annak történetét. Ez annyira mélyen megmaradt bennem, hogy amikor a feleségem várandós volt a fiunkkal, és gondolkoztunk fiúneveken nekem nem is kérdésem, hogy hogy nevezzük el a kisfiamat. Így utánam már ő is mindörökre összekapcsolódik Újpesttel.”
Elismerés és hála
Az Újpest Elismerő Oklevél kitüntetettje a mai napig meghatódva beszél arról, hogy a város közössége méltón emlékezik meg sportolóinak és polgárainak munkájáról. Borbély László életútja példát ad arról, mit jelent hűséggel, elhivatottsággal és szeretettel kötődni Újpesthez.