Október 4. és 10. között világszerte a csillagászat és az űrkutatás eredményeit ünneplik a világűr hetén. Az ENSZ által 1999-ben életre hívott programsorozat nemcsak az emberiség űrbéli sikereire emlékeztet, hanem arra is, hogy a kozmosz felfedezése közös örökségünk. Újpesten pedig a 120 éves Könyves Kálmán Gimnázium legendás csillagvizsgálója évtizedek óta kínál otthont a felfedezni vágyó diákoknak és a csillagászat szerelmeseinek, erősítve a város tudományos és közösségi hagyományait.
A világűr hete október 4. és 10. között zajlik minden évben, amely az űrtörténet két sorsfordító dátumának összekapcsolásával jött létre: 1957. október 4-én indult útjára a Szputnyik–1, az első mesterséges hold, míg 1967. október 10-én lépett hatályba a Világűrszerződés, amely a világűr békés kutatásának és felhasználásának alapelveit rögzítette.
Az ENSZ Közgyűlése 1999. december 6-án döntött arról, hogy minden évben, október 4. és 10. között hivatalosan is megtartják a világűr hetét, ezzel tisztelegve az emberiség közös űrbeli eredményei előtt.
Az ünnepi hét alatt maga az univerzum is külön ajándékkal kedveskedik a csillagászat és az égbolt szerelmeseinek, hiszen több látványos égi jelenség is erre az időszakra esik. Október 4-én világszerte megrendezik a „Nemzetközi Észleld a Holdat Estét”, amikor a Föld hűséges kísérője kerül a figyelem középpontjába. Másnap, október 5-én a Hold és a Szaturnusz látványos együttállása nyújt különleges élményt, míg október 9-én a Hold a Fiastyúkkal alkot gyönyörű égi párost.
Újpesten különösen erős a világűr iránti érdeklődés és szeretet, amit jól példáz a Könyves Kálmán Gimnázium tetején működő csillagvizsgáló története is, amely évtizedek óta az újpesti diákok és a csillagászat iránt érdeklődők kedvelt helyszíne. Az obszervatóriumot Kulin Györgyről, a magyar amatőrcsillagászat atyjáról nevezték el, és mára a hazai csillagászati élet egyik meghatározó központjává vált. Itt nemcsak a tanulók, hanem a külsős látogatók is bepillantást nyerhetnek a kozmosz titkaiba, erősítve Újpest gazdag kulturális és tudományos hagyományait.
A Kulin csillagda története 1949-ben kezdődött, amikor Kulin Györgyöt – aki már az 1930-as években kisbolygó-kutatásai révén nemzetközi hírű csillagász volt – a Rákosi-diktatúra megbízhatatlannak nyilvánította, és száműzte a fővárosi tudományos életből. Kényszerből került az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba, ahol matematikát és fizikát tanított. Bár ez számára száműzetést jelentett, legendásan inspiráló órái diákok százait nyerték meg a csillagászatnak.
Az enyhülés idején, négy év múltán visszatérhetett a gellérthegyi Uránia Csillagvizsgáló élére, de szoros kapcsolatát megőrizte a gimnáziummal, és kezdeményezte egy kupolaobszervatórium létrehozását az iskola tetején. A Kulin által tervezett távcsővel felszerelt csillagvizsgálót 1956. április 24-én adták át. Néhány hónappal később azonban a szovjet tankok szétlőtték az épületet, amely csak a ’60-as évek közepére épült újjá, így az obszervatórium ekkor kezdhette meg újból a működését.
A Könyves Kálmán Gimnázium nemrég ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját, amelyet fáklyás felvonulással tettek különlegessé: egykori és jelenlegi diákok, valamint tanáraik együtt vonultak a gimnáziumtól a 125 éves Városházáig, méltóképpen tisztelegve az intézmény múltja és hagyományai előtt.
Az újpesti csillagvizsgálóról korábbi cikkünkben írtunk részletesebben, amely erre a linkre kattintva érhető el.
