A Megyeri temetőben kísérték utolsó útjára Naszvagyi Vilmost, Újpest díszpolgárát. A Honvéd Művészegyüttes Férfikara és az Újpesti Egek Királynéja Plébánia oszlopos tagja, az újpesti közösségi élet kiemelkedő alakja életének 79. évében, szeptember 16-án hunyt el.
Kivételes művésztől, kivételes embertől búcsúztak hozzátartozói, kórustársai, barátai, tisztelői, és búcsúzott városunk a Megyeri temetőben október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén.
Naszvagyi Vilmos 1946-ban Újvidéken született, itt töltötte gyermekéveit, de 1962-től már Újpesten élt, ez volt az otthona. Énekesi pályafutását 1964-ben a Tungsram Férfikarban kezdte, majd 1975-től a Honvéd Művészegyüttesben, a későbbi, világszerte is egyedülálló, 45 fős Magyar Nemzeti Férfikarban folytatta, amelynek munkásságát Prima Primissima, Magyar Örökség, Bartók- és Pásztory-díjjal ismerték el. Innen ment nyugdíjba 42 év szolgálat után, minden idők leghosszabb főállású tagságával. Énekesként, karvezetőként a világ szinte minden tájára elvitte a magyar kultúra, vele Újpest jó hírét, és mindig hazajött. Haza a Tungsram, a későbbi Kodály Zoltán Férfikarba, és haza a közösségi, egyházi zenei életbe. Szinte minden ünnepünkön, rendezvényünkön ott énekelt a kórusban vagy szólistaként. Munkáját többek között Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel ismerték el, városunk pedig 70 éves korában az Újpest díszpolgára címmel tisztelte meg őt.
Hangja, muzsikája, embersége itt marad velünk, Újpesten, amelyhez mindvégig hűséges maradt, és amely hálával és tisztelettel őrzi nevét. Örökre.
CSG