Az UNESCO kezdeményezésére minden év novemberének első csütörtökén tartják az iskolai erőszak és zaklatás elleni napot, melynek célja az, hogy ráirányítsák a figyelmet arra, hogy a biztonságos, erőszakmentes tanulási környezet minden gyermek alapvető joga. Mire érdemes és kell figyelni? Mit tehetnek a szülők és a pedagógusok? Erről Tóth Anett köznevelési szakértőt kérdeztük.
Mi az a magatartás, ami zaklatásnak, bántalmazásnak minősül?
Sok formája lehet. Ez lehet egy gúnyos megjegyzés, bántó üzenet, megszégyenítő, megfélemlítő viselkedés. Bántalmazás az, amikor egy gyermeket kicsúfolnak, kigúnyolnak társai valamely képessége, vagy éppen a ruházata miatt. Megjegyzéseket tesznek rá, vagy éppen a digitális térben teszik közzé negatív véleményüket.
Milyen hatásai lehetnek az iskolai zaklatásnak, a bántó megjegyzéseknek?
A tapasztalatom az, hogy a bántalmazott gyermek megpróbálja figyelmen kívül hagyni, de ez általában nem sikerül. Egyre jobban foglalkoztatja, hogy talán benne van a hiba, amiért ez történik vele. Szomorúvá, szorongóvá válik. Otthon nem meri elmondani, és az iskolában a pedagógusoknak sem, mert úgy gondolja talán őt hibáztatnák érte. Egyre inkább bezárkózik, nem szeret iskolába menni, nem közeledik az osztálytársaihoz. Vívódik magában, esetleg agresszívvá válhat, ami csak tovább fokozza a kirekesztettséget. Végül el is hiszi magáról, hogy ő egy értéktelen, nem szerethető személyiség. Ilyenkor jöhetnek a legszörnyűbb gondolatok, hogy „miért is élek én?”…
Mit tehet ilyenkor a pedagógus, a szülő?
A megelőzés nagyon fontos. Fontos a megfelelő önbizalom és kudarctűrő képesség kialakítása. Szükség van csoportos beszélgetésekre, annak hangsúlyozására, hogy mindenki szerethető, mindenki másban jó – vagyis a pozitív megerősítés kicsi kortól kezdve.
Mi segíthet még?
Kicsi korban a problémák kirajzoltatásával, kisiskoláskorban a drámapedagógia módszertanával, sok egyéni és csoportos beszélgetéssel vagy pszichológiai terápiával segíthetünk az ilyen problémákon. Nagyon fontos a bizalom kialakítása, felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek között, kell, hogy legyen a gyermek környezetében egy olyan személy, akinek elmondhatja sérelmeit, félelmeit, bánatát, és aki a megoldásban is segítségére lesz. Fontos, hogy tudatosítsuk a gyermekekben a másság elfogadását, a befogadást. Mindenki egyenlő eséllyel indul, de az egyéni bánásmód megilleti.
Mire érdemes figyelniük a szülőknek?
Nagyon fontos, hogy figyeljék a gyermeket, ha egyik napról a másik napra csendesebb, visszahúzódóbb lesz, az annak lehet a jele, hogy valami nincs rendben. Ilyenkor nyugodt helyzetet kell teremteni egy beszélgetéshez, amiben megnyílhat, elmesélheti, mi bántja. Fontos, hogyha baj van, a szülők azonnal kérjenek segítséget egy szakembertől, ne halogassák a megoldást, időben kell lépni, hogy ne történjen visszafordíthatatlan tragédia!
BK