Sóstói Gáborné rangos miniszteri elismerést kapott
Minden ősszel benépesül a Babits Mihály Gimnázium: megérkeznek a felvételi előtt álló általános iskolások, akik a hagyományos Babits Kupán mérik össze tudásukat. A novemberi verseny évtizedek óta városunk egyik legfontosabb beiskolázási eseménye, s egyben Sóstói Gáborné igazgatóhelyettes egyik szívügye az iskolai rendezvények közül. Ám idén nemcsak ez a rendezvény hozta lázba az iskolát, hanem az a megtisztelő országos elismerés is, amelyet a pedagógus október 23-a alkalmából vehetett át.
A Babits Kupa régi hagyomány az iskolában. Mitől különleges ez a program?
Nálunk már évtizedek óta hagyomány a Babits Kupa, amelyet minden év novemberében rendezünk meg. A felvételi előtt álló általános iskolások számára szervezünk ilyenkor megmérettetéseket kémiából, biológiából, fizikából, digitális kultúrából, magyarból és angol nyelvből. Idén is szomszédos kerület általános iskoláiból érkeztek a kupára a versenyzők. A matematika 70, a magyar 120, a természettudományok pedig harmincon felüli indulószámmal büszkélkedhetnek. Akik megoldják a teszteket, azok számára az is kiderül ilyenkor, hogy kinek az eredménye lett elegendő ahhoz, hogy majd sikeresen felvételizzen intézményünkbe. Az egyéni eredményeken kívül ilyenkor az is kiderül, hogy mely iskola tanulói érték el a legjobb eredményeket, s nyerik meg és egy éven keresztül őrizhetik a Babits Kupát, de ezek a számok még előttem sem ismertek, pont most folyik a kiértékelés.
Mennyire volt váratlan, hogy éppen ebben az időszakban Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át?
Az iskolánkban több lehetősége is nyílik arra a vezetőségnek, hogy a munkájukban kiemelkedőt nyújtó kollégákat javasolják kitüntetésre. Több területen lehet előterjesztést tenniük, gondolom én is így kerültem fel a listára. Én az október 23-i ünnepségen vehettem át ezt a Belügyminisztériumban, a központi ünnepségen. Maga a környezet is megérintett, és még mindig nem tudok meghatottság nélkül beszélni arról, hogy így ismerték el az eddigi munkámat.
Minek tulajdonítja, hogy a szakmai közösség éppen most tartotta fontosnak az Ön munkájának elismerését?
Úgy érzem, hogy ez nem csupán magamnak köszönhetem. A pedagógusság a lényemből adódik, de ha nem ilyen közösség van mellettem, valószínűleg nem ez lett volna a kifutása a karrieremnek. Rengeteget köszönhetek a vezetőimnek, akik a hosszú évek alatt bíztak bennem, és sokszor csak hagyták, hogy tegyem a dolgomat. Nagyon sokat jelent számomra a családom támogatása, segítsége, amelyre számíthattam minden esetben.
Miért éppen a matematika–fizika szak lett az Ön hivatása?
Már az általános iskolában is könnyedén mentek nekem ezek a tantárgyak, és már annak végeztével, a középiskola elején világossá vált a természettudományos érdeklődésem. Középiskolámat Sárospatakon végeztem fizika szakon, és nagyon jó képzést kaptunk. A tanári pálya valahogy már akkor, azokban az években eldőlt. Szeretek az emberek között lenni, másnak segíteni, a tudásomat átadni, tanítani.
A Babits Gimnáziumot sokan stabil, biztonságos, szerethető iskolaként ismerik. Mi adja ennek az erejét?
A kollektívát említeném elsősorban, és a nagyon precíz szakmaiságra való törekvést. Nagyon fontos a gyermekek számára is az, hogy egy egységes közösségben biztonságban, jól érzik magukat. A kiszámíthatóságban, a rendszerességben sokkal jobb eredmények születnek, mintha hektikus állapotok uralkodnak. Azt is meg kell említenem, hogy az itt tanító pedagógusok közül többen is szintén a Babits szárnyai alatt nevelkedett, tehát az intézmény saját szellemiségét örökítik újra és újra.
Hogyan lehet ma megszerettetni a matematikát és a fizikát a gyerekekkel?
Mindig azt láttam a diákjaimon, hogy a tantárgyaim iránti rajongásom ragadós. Rengeteg lehetősége van egy tanárnak, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltse, de leginkább a szemléltetés erejében hiszek. Talán a kisugárzásomnak is köszönhető, annak, hogy a gyerekek azt látják rajtam: itt nincs mitől félniük. Sokszor merítek az óráimon a való életből, hozok példákat a mindennapokból. Egy tapéta, szőnyeg vagy parketta vásárlásánál elengedhetetlen, hogy ki tudják számolni a szükséges terület nagyságát. Vannak olyanok, akiknek csak ilyen, élő példákkal jön meg a kedvük a matematikához, fizikához.
Melyek ma a legnagyobb kihívások az oktatásban?
Az egyik nagyon fontos terület, amivel meg kell küzdenünk, az az internet világa és az egyre inkább térhódító mesterséges intelligencia. A gyerekek érdeklődését úgy kell fenntartani, hogy közben élményszerű oktatást részesítünk előnyben. Ha felrobban egy kémcső, vagy füstöl valami, az már megüti azt a szintet, ami felkelti a figyelmüket, de nem lehet mindig ezekhez az eszközökhöz folyamodni. Egy bizonyítás levezetése ma már nehezebben köti le őket. Arra kell törekedni, hogy gondolkodjanak, és ez örömet szerezzen számukra. Meg kell tanítani a diákokat az elemző, értő problémamegoldásra, s akkor nem csak matematikából, hanem minden területen is sikereket tudnak majd elérni. A fakultációinkra járók viszont rendkívül érdeklődőek, számukra sokkal mélyebben lehet átadni a szakmai tudást és nagyon szépen teljesítenek a felsőoktatás képzésein minden tantárgyból.
GZs