Ebben az évben november 30-án, vasárnap veszi kezdetét az advent, a karácsonyt előkészítő időszak. Négy hét, ami a hitről, örömről, szeretetről, reményről szól. Ilyenkor már hideg van, a szél fagyos, az ég sötét, de ragyognak a csillagok, és egyre több újpesti ablakban, épületen világító díszek, fényfüzérek jelzik: várjuk a karácsonyt, várjuk közösen! És mi, újpestiek ezt is tesszük, hiszen városunkban advent időszaka a közös készülődés, a közös élmények ünnepe.
Advent első vasárnapján a hit gyertyáját gyújtjuk meg az adventi koszorún. Az adventi koszorú készítése mára olyan általánossá vált, hogy úgy érezhetjük, ősrégi szokásról van szó, de valójában csak a 19. században jelent meg német evangélikusoknál. Az első koszorú készítését Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész nevéhez kötik, aki az általa alapított hamburgi gyermekotthonban készítette az első koszorút és gyertyagyújtással jelölte az adventi időszak napjait: minden nap egy új gyertyát gyújtott meg, míg végül karácsony napján az összes gyertya égett. A gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fakerékre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszorú ősét. 20 piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, 4 fehér pedig az advent vasárnapjait.
A koszorú idővel egyszerűsödött és már csak a vasárnapokat jelölték négy darab gyertyával. Szélesebb körben az 1930-as évektől kezdve terjedt el, ehhez valószínűleg a virágkötők is hozzájárultak. Az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét, az örökzöld ágak a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, azaz Jézus eljövetelének a közeledtét jelképezik. A négy gyertya négy fogalmat jelképez: az első láng a hitet, a második a reményt, a harmadik az örömöt, a negyedik pedig a szeretetet szimbolizálja.
A katolikusoknál a gyertyák színei általában megegyeznek az advent időszakának liturgikus színeivel: három lila és egy rózsaszín gyertya van a koszorún, és ezek együttesen azt jelzik, hogy a bűnbánati időszak harmadik vasárnapján van okunk az örvendezésre is, hiszen már nem kell sokat várni a Megváltó eljövetelére. A protestáns és anglikán vallásban a gyertyák színe piros és fehér, sőt, sok esetben még egy ötödik gyertyát is állítanak a koszorú közepébe. Ezt Krisztus-gyertyának hívják, és csak szenteste gyújtják meg.
Az Újpest Média advent első vasárnapján Pilinszky János soraival kíván áldott várakozást!
Pilinszky János: Hitünk titkairól (részlet)
Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.
Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni, beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. (…) Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.
Az újpesti adventi programokról egy korábbi cikkünkben írtunk, ezt itt érhetik el.
BK