Most vasárnap országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, amelynek során kiderül, kik képviselhetik a polgárokat a parlamentben. Ebből az alkalomból bemutatjuk az Országházat – a magyar államiság jelképes otthonát –, az épület történetét, méreteit, és azt, hogyan alakították ki a Képviselőház és a Főrendi Ház üléstermeit.
Az Országház építése 1885 és 1904 között zajlott, ünnepélyes megnyitására 1904-ben került sor. Az épület stílusa neogótikus, ugyanakkor eklektikus jegyeket is hordoz. Egy reprezentatív, a magyar államiságot méltón kifejező parlamenti épület megvalósításának gondolata már az 1880-as években megfogalmazódott. A kivitelezés Steindl Imre tervei alapján indult meg, azonban a tervező az átadást már nem érhette meg, hiszen az ünnepség előtt elhunyt.
Az építkezés során alapvető követelmény volt, hogy kizárólag hazai alapanyagokat használjanak fel, valamint magyar iparosok és gyártók közreműködésével valósuljon meg a beruházás. Az Országház Európa második, a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. A Dunával párhuzamos főhomlokzat hossza 268 méter, legnagyobb szélessége 123 méter, míg a központi kupola magassága eléri a 96 métert. Az épület a Duna-part városképének meghatározó elemeként 1987 óta a világörökség részét képezi.
Képviselőház – Főrendiház
Az Országház elrendezése szimmetrikus, mivel az épület eredetileg kétkamarás országgyűlés számára készült. Az északi szárnyban a felsőház, míg a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet, a két terem pedig egymás tükörképe. Napjainkban a parlamenti üléseket jellemzően az egykori alsóházi, azaz képviselőházi teremben tartják. A felsőházi ülésterem ma elsősorban látogatható térként működik, turisták tekinthetik meg, emellett konferenciák, frakcióülések és egyéb rendezvények helyszínéül is szolgál.
„Az Országgyűlés ülésterme a parlamentek többségéhez hasonlóan félköríves rendszerű és kiválóan megfelel a vita szempontjainak. A kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők többsége egymással szemben ül. A kormányzati „patkó” bársonyszékein a Kormány tagjai ülnek a miniszterelnök által meghatározott sorrendben. Az ülésterem rendezői jobb oldalán – tehát az elnöki pulpitusról nézve – hagyományosan a kormánypárti, bal oldalán pedig az ellenzéki frakciók képviselői foglalnak helyet. Emellett állandó helyük van az EP-képviselőknek és az állandó meghívottaknak is” – olvasható az Országgyűlés honlapján.
Habár az Országház két ülésterme első pillantásra szinte azonosnak tűnik, a belső kialakításuk mégis több ponton eltér, amelyeket laikus szemmel is könnyen felismerhetünk. Az egyik legegyszerűbben észrevehető különbség a padsorok megjelenésében rejlik, a felsőházi ülésteremben az ülések bőrborítása világosabb, krémszínű/barnás árnyalatú, míg a képviselőházi (alsóházi) teremben sötétebb tónusú kárpitozás dominál.
A különbségek azonban ennél is markánsabban megmutatkoznak, ha a karzat alatti tér kialakítását vizsgáljuk. A Képviselőház üléstermében ez a zóna egységesebb, kevésbé tagolt, nagy ívű, folytonos árkádsorral jelenik meg. Ezzel szemben a Főrendi ház üléstermében a tér jóval tagoltabb, az árkádsort oszlopok ritmizálják, és többnyílásos, hármas tagolású rendszer jellemzi.
A Képviselőház üléstermének átalakítása
Az Országház Képviselőházának ülésterme 2014-ben átfogó megújításon esett át. Az átalakítás célja az volt, hogy a tér igazodjon a parlament létszámának csökkenéséhez, miközben tágasabb, átláthatóbb környezetet biztosít a képviselők számára.
A parlament létszáma ugyanis a korábbi 386 főről 199 főre csökkent, ami szükségessé tette az ülésterem átszervezését is. Ennek megfelelően a padsorokat átalakították, a korábbi 436 ülőhely helyett ma már 244 szék található a teremben. A többlethelyek kialakítása ugyanakkor indokolt volt, hiszen például az Európai Parlament magyar képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek, és fel is szólalhatnak az Országgyűlés ülésein.
A munkálatok mintegy három hónapon át tartottak, és a kivitelezés során nagy hangsúlyt fektettek a történeti hitelességre, az asztalosok az eredeti, 1902-es tervek alapján dolgoztak, különös figyelemmel a részletek korhű megjelenítésére.
Az átalakítás eredményeként a képviselők immár kizárólag a boltíveken belüli térben foglalnak helyet, miközben a patkó alakú elrendezés körbejárhatóvá vált. Így az ülésteremben való közlekedés jelentősen egyszerűsödött, mivel a képviselőknek már nem szükséges elhagyniuk a termet ahhoz, hogy körbejárják azt.
Érdekesség, hogy a képviselőházi ülésterem felújítása idején az üléseket a Főrendi Ház egykori üléstermében tartották. Hasonló megoldást alkalmaztak a COVID-19-járvány idején is. Ennek oka az volt, hogy a Főrendi Ház ülésterme – a képviselőházi terem átalakítása után – több széksorral rendelkezik, így a képviselők a távolabbi padsorokat is igénybe tudták venni. Ez lehetővé tette, hogy a járvány idején az üléseken nagyobb védőtávolságot tartsanak egymás között a képviselők.
Költözik a parlament?
Az Országház külső homlokzatainak felújítása 2014-ben fejeződött be, és ezzel párhuzamosan 2012 és 2014 között a díszkivilágítás is megújult. Ugyancsak 2014-ben újult meg a képviselőházi ülésterem, miközben az épület számos belső tere továbbra is felújításra vár. Az épület több műszaki rendszere is korszerűsítésre szorul, hiszen például a fűtési rendszer alapelve például mintegy 130 éves, és gyakorlatilag több mint egy évszázada folyamatosan működik.
A 2025-ben elhunyt Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője egyik utolsó interjújában arról beszélt, hogy az Országgyűlés működése a felújítás idejére ideiglenesen az Agrárminisztérium épületebe költözhet. Elmondása szerint az Országház teljes megújítása várhatóan 8–10 évet vesz majd igénybe, amelynek egyik legjelentősebb eleme a gépészeti rendszerek – különösen a fűtési és hűtési hálózat – átfogó korszerűsítése lesz. A tervek szerint a képviselők a felújítás ideje alatt, egy körülbelül négyéves átmeneti időszakban az Agrárminisztérium épületében folytatnák munkájukat.
Képek forrása: parlament.hu
SZFM