Péntek délután Brüsszelben tárgyalt Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A találkozót követő közös sajtótájékoztatón bejelentették, politikai megállapodás született 16,4 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadításáról.
A tárgyalások középpontjában a jogállamisági és korrupcióellenes vállalások álltak, amelyek teljesítését az Európai Unió a források hozzáférésének feltételéül szabta. A bejelentés egyik legfontosabb eleme, hogy Magyarország hivatalosan kezdeményezi csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Magyar Péter a tárgyalások elején adta át a csatlakozási kérelmet Ursula von der Leyennek.
A megállapodás részeként a kabinet vállalta továbbá az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítését, a közbeszerzési szabályok átfogó felülvizsgálatát, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer kivezetését. A felek szerint ezek az intézkedések hozzájárulhatnak a magyar intézményrendszer átláthatóságának és elszámoltathatóságának növeléséhez.
Magyar Péter elmondta, a megállapodás értelmében összesen 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás szabadulhat fel Magyarország számára. Ez csaknem 6000 milliárd forintnak felel meg, ami a magyar bruttó hazai össztermék mintegy 13 százaléka.
Ez az összeg három fő forrásból tevődik össze, a feltételességi eljárás keretében korábban blokkolt 4,2 milliárd euróból, az akadémiai szabadsághoz kapcsolódóan visszatartott 2,2 milliárd euróból, valamint a helyreállítási alapból érkező további 10 milliárd euróból.
Kiemelte azt is, hogy a felszabaduló források jelentős része közvetlenül a magyar gazdaság és közszolgáltatások fejlesztését szolgálhatja. A 4,2 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást többek között közlekedésfejlesztésre, egészségügyi beruházásokra, szociális programokra, környezetvédelmi célokra, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordíthatják.
Az oktatás és a felsőoktatás fejlesztésére 2,2 milliárd euró állhat rendelkezésre, emellett több milliárd eurónyi támogatást számolhat el Magyarország már megvalósult, illetve előkészítés alatt álló projektek kapcsán is.
A megállapodás részeként külön forrás jut az energetikai infrastruktúra korszerűsítésére is: a tervek szerint 1,5 milliárd eurót fordíthatnak az elektromos hálózat fejlesztésére.
A tárgyalás előzményei
A miniszterelnök már csütörtökön Brüsszelbe utazott. Pénteken délelőtt Mark Rutte NATO-főtitkár rezidenciáján fogadták, a mai napon délután folyamán pedig Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott tárgyalásokat. A magyar kormányfő a találkozó előtt úgy fogalmazott, hogy célja egy olyan politikai megállapodás megkötése, amely lehetővé teszi a Magyarországnak járó, több ezer milliárd forint értékű uniós támogatás folyósítását.
Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság összesen 27 úgynevezett „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte források felszabadítását. Ezek olyan reformintézkedések, amelyeket Magyarországnak végre kell hajtania annak érdekében, hogy hozzáférjen a befagyasztott támogatásokhoz.
A feltételek között szerepelhettek többek között Magyarország Ukrajnának nyújtandó, mintegy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomaggal kapcsolatos vétójának feloldása, valamint a napvilágot látott hírek szerint az is, hogy hazánk ne blokkolja az Oroszország elleni következő uniós szankciós csomag elfogadását.
Az Európai Unió emellett jelentős intézményi reformokat is elvárhat Magyarországtól. Az Európai Bizottság már 2022-ben is 27 korrupcióellenes és jogállamisági feltételhez kötötte a források folyósítását. Az akkori információk szerint az előző magyar kormány ezek közül mindössze négyet teljesített maradéktalanul.
Kép forrása: Magyarország Kormánya
SZFM