Május elseje a munka ünnepe mellett a természet megújulásának időszaka is, amelyhez számos régi népszokás kapcsolódik. Ezek közül az egyik legismertebb a májusfa állítása. A hagyományokhoz híven reggelre Újpesten is felállították a májusfát a Városháza előtt.
A hagyomány szerint a májusfát április 30-án éjjel vagy május 1-jén hajnalban állítják fel. A fát régen többnyire nyírfából készítették, de Erdélyben például a fenyő volt a gyakoribb. Napjainkban sokszor egyszerűbb formában, feldíszített ágakkal elevenítik fel ezt a szokást.
A májusfaállítás több évszázados hagyomány, hazai említése már a 16. század elejéről ismert. Eredetét különféle történetek és vallásos hiedelmek magyarázzák. A májusfa idővel a megújulás, a remény és a tisztaság jelképe lett, emellett a fiatalok körében az udvarlás fontos szimbólumaként is szolgált.
A hagyományokat követve idén is felállították a májusfát Újpesten, a Városháza előtt, amely a város közösségének összetartozását, a tavasz örömét és a közösen megélt ünnepi pillanatok szépségét hirdeti.
A májusfa körbetáncolása
A fa felállítása és későbbi, úgynevezett kitáncolása régen közösségi esemény volt, amelyet táncok, játékok és mulatságok kísértek. Ez a hangulat ma is visszaköszön a majálisokon, ahol szabadtéri programokkal és családi rendezvényekkel ünneplik a természet újjáéledését.
A hagyomány a rendszerváltás után számos településen – így Újpesten is – új lendületet kapott. A májusfaállítás ma már közösségi esemény, amely nemcsak a múlt értékeit őrzi, hanem alkalmat ad a közös ünneplésre is.
Május első napja
A májusfaállítás szép szokása mellett május első napja több szempontból is jeles ünnepnap. Sokan elsősorban a nemzetközi munkásmozgalmak által elért eredmények ünnepeként tekintenek rá, azonban ez a nap jóval több ennél.
A keresztény hagyomány szerint május 1-jén Szent József, a kétkezi munkások védőszentje előtt tisztelegnek, és ekkor tartják a munkások napját is. Május első napja a legtöbb országban hivatalos ünnep, így Magyarországon is 1946 óta munkaszüneti nap.
SZFM