A bizottsági tagságok után járó szorzók emelése miatt a legtöbb parlamenti képviselő tényleges illetménye 40%-nál jóval kisebb, 10-14%-os mértékben mérséklődik. A változás részleteire Jámbor András korábbi országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet, miután elolvasta a törvényt.
A nyilvánosságban az elmúlt napokban az jelent meg, hogy 40 százalékkal csökken az országgyűlési képviselők fizetése. A törvényszöveg alapján azonban a kép ennél árnyaltabb: miközben az alapilletmény valóban ilyen arányban mérséklődik, a bizottsági tagságok után járó szorzók jelentősen emelkednek, s így a tényleges fizetés-csökkenés 10-14%-os.
A korábbi szabályozás szerint egy bizottsági tagság esetén az alapfizetés 1,2-szerese, két bizottsági tagság vagy a törvényalkotási bizottságban betöltött tagság esetén pedig az alapfizetés 1,4-szerese járt a képviselőknek. Az új szabályozás szerint az előbbi szorzó 1,8-ra, az utóbbi pedig 2-re emelkedik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 40 százalékos csökkenés csak azokat érinti teljes egészében, akik nem tagjai parlamenti bizottságnak, azonban kevés olyan képviselő van, aki nem tagja valamelyik bizottságnak. Egy bizottsági tagság esetén a tényleges illetménycsökkenés körülbelül 10 százalékos, két bizottsági tagság vagy törvényalkotási bizottsági tagság esetén pedig nagyjából 14 százalékos.
A módosítás így összességében valóban a képviselői juttatások csökkentését jelenti, de a nyilvánosságban megjelent 40 százalékos arány nem a képviselők túlnyomó többségének tényleges fizetéscsökkenését írja le.
A most megalakult parlament mindenesetre 1990 óta az első, amely a munkáját a képviselői illetmények és költségtérítések csökkentésével kezdi meg.