A Pest Vármegyei Kormányhivatal visszavonta a Normafán működő szánkó-, sífutó- és gyermeksípálya engedélyét – számolt be róla a Normafa Park. A döntés nyomán bizonytalanná vált Magyarország egyetlen, rendszeres formában üzemelő szánkó- és sífutópályájának jövője.
A hír sokak értetlenségét váltotta ki, hiszen a Normafa évente 400-450 ezer látogatót fogad. A sífutópálya, a kezdő és gyermeksípálya, valamint az ingyenesen használható szánkópálya évek óta népszerű kikapcsolódási lehetőséget kínál a fővárosban élő családok számára. Az üzemeltető közösségi oldalán számos szülő írta, hogy ha nem lenne a normafai téli sportolási lehetőség, gyermekeik talán soha nem tapasztalhatták volna meg a szánkózás örömét, hiszen a klímaváltozás miatt egyre ritkábban hullik elegendő természetes hó.
A sajtóban megjelent hírek szerint a kormányhivatal dokumentumaiból kiderül, hogy az engedély visszavonását a Védegylet Egyesület jogi képviselője kezdeményezte. A szervezet korábban is több alkalommal támadta a normafai sípálya működését, és 2023-ban már elérte, hogy a bíróság megsemmisítse a működési engedélyeket.
A kormányhivatal a határozatot a Védegylet Egyesület 2026 januári keltezésű keresete alapján hozta meg, amelynek álláspontja szerint a Normafa Park területhasználatát engedélyező döntés jogsértő, mivel a terület védett természeti területnek minősül. Ennek nyomán a természetvédelmi hatóság az engedélyt azonnali hatállyal visszavonta.
Az ügy kapcsán péntek délután közleményt adott ki a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter is, amely emlékeztetett, a túrázás és a kerékpározás után a síelés Magyarország harmadik legnépszerűbb szabadidősportja.
Egyre többen csatlakoznak a megfogalmazott állásponthoz, köztük a Mátraszentistváni Sípark is, amely közösségi oldalán szolidaritását fejezte ki a hazai téli sportokért dolgozó szakmai közösséggel. Egyúttal hangsúlyozták, hogy a hazai sípályákkal kapcsolatban a tévhitekkel szemben a tényeknek kell teret adni.
A Normafa azonban nem csupán a XII. kerület, hanem az egész főváros egyik legkedveltebb kiránduló- és szabadidős helyszíne, amely generációk számára jelentette a téli sportokkal való első találkozás élményét. A budapestiek számára tömegközlekedéssel is könnyen elérhető helyszínen biztosít sífutási, szánkózási és gyermek síoktatási lehetőséget.
A klaszter szerint mindennek jelentős társadalmi, egészségügyi és közösségi értéke van, különösen annak fényében, hogy a négyéves működés során egyetlen érdemi természetkárosító eseményt vagy hatást sem sikerült kimutatni. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az érintett területeken éppen a hó olvadásából származó vízutánpótlásnak köszönhetően található a legdúsabb és legszebb növényzet.
A Hegyvidéki Önkormányzat pénteken közölte, hogy a Normafán működő sífutó-, szánkó- és gyermeksípálya korábban 2035-ig érvényes működési engedélyének visszavonásáról a Pest Vármegyei Kormányhivatal előzetesen nem tájékoztatta az önkormányzatot. A kerület ezért jelenleg vizsgálja, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a helyzet rendezése érdekében.
„A visszavont engedély a téli sportoláshoz kapcsolódó létesítmények működését érinti, így többek között a hóágyúzást, a sífelvonót, a sífutó- és szánkópályát is. Amennyiben a döntés változatlan formában marad fenn, az a Normafa téli sportolási lehetőségeit veszélyezteti” – olvasható a helyi önkormányzat oldalán.
A Normafa sípálya, mint a hazai sísport bölcsője
A sízés és a Normafa közös története egészen az 1800-as évek végéig nyúlik vissza. Ezen a területen több mint 130 éve jelent meg először a síelés/sízés Magyarországon, amelyet a sportág hazai meghonosodásának idején még „lábszánkózásnak” neveztek. A századfordulóra a Normafa már kedvelt síelőhelynek számított, jelentősége pedig a trianoni döntés után tovább nőtt, hiszen az ország elveszítette legmagasabb hegyeit, így a budai hegyvidék az egyik legfontosabb hazai téli sportközponttá vált.
A Normafánál és környékén a 20. század közepére Magyarország egyik legjelentősebb síközpontja épült ki. Megépült a Normafa Síház, hét lesiklópálya és négy sífelvonó létesült, emellett sífutópályák, sísáncok és nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas szánkópálya szolgálta a téli sportok szerelmeseit. Az 1960-as és 1970-es években egy-egy kedvező télen még 40-50 síelhető napot tartottak számon.
A szánkózás hagyománya szintén több mint egy évszázados múltra tekint vissza a térségben, a Normafa és környéke generációk óta a budapesti családok egyik kedvelt téli kiránduló- és szánkózóhelye.
Képek forrása: Fortepan
SZFM