A túlvásárlás, a szükségesnél több étel elkészítése és a hűtőben vagy kamrában felejtett ételek az elsődleges okai az otthoni élelmiszer-pazarlásnak – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felméréséből. A hivatal ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy kedvezőbb tendencia figyelhető meg, ugyanis az elkerülhető élelmiszer-hulladék mennyisége az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyébként 2016-tól figyeli a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét.
A 2025 év végén zajlott felmérésbe 151 háztartás kapcsolódott be, és ez több mint 400 fogyasztó élelmiszer-pazarlási szokásainak vizsgálatát jelenti – olvasható a hivatal honlapján június 29-én közzétett közleményben.
A résztvevők egy héten keresztül részletes hulladéknaplóban rögzítették valamennyi kidobott élelmiszer mennyiségét, típusát, kezelésének módját, valamint a kidobás okát. A kutatás – az európai uniós módszertannak megfelelően – a szilárd és folyékony élelmiszer-hulladékot egyaránt vizsgálta. Az eredmények szerint egy magyar ember háztartásában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik, ami országos szinten közel 576 ezer tonnát jelent. Ennek több mint fele, 56,5 százaléka – fejenként évente 34,3 kilogramm – nem elkerülhető hulladék, például csont, tojáshéj vagy kávézacc.
Az összes élelmiszer-hulladék 34,3 százaléka – fejenként évente 20,8 kilogramm – ugyanakkor elkerülhető lenne, vagyis tényleges élelmiszer-pazarlásnak számít. Ez országos szinten közel 200 ezer tonna kidobott élelmiszert jelent évente. Bár ez még mindig jelentős mennyiség, a 2016-os adatokhoz képest javulás figyelhető meg: a teljes élelmiszer-hulladék mennyisége 10,8 százalékkal, az elkerülhető élelmiszer-hulladéké pedig 37,2 százalékkal csökkent.
Legnagyobb mennyiségben továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek a kukába. Ez a három élelmiszercsoport adja az összes elkerülhető élelmiszer-hulladék több mint háromnegyedét. Ugyanakkor biztató az, hogy a készételek pazarlása tovább csökkent: 2025-ben fejenként 7,7 kilogrammot tett ki, ami mintegy egy kilogrammal kevesebb az egy évvel korábbi értéknél.
A kutatás azt is megmutatta, hogy a pazarlás okai évek óta nem változnak. A legtöbb élelmiszer azért kerül a kukába, mert megfeledkezünk róla, vagy a szükségesnél többet vásárolunk, vagy túl nagy adagot készítünk.
BK