Augusztus 12-én, a kora esti órákban különleges égi jelenségnek lehetünk tanúi: a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Grönlandról, Izlandról és Spanyolországból teljes napfogyatkozás lesz látható, hazánkból nézve nem lesz ugyan teljes a jelenség, de nem maradunk ki az élményből: a lemenő Nap elé tőlünk nézve is bekúszik a Hold, néhol több mint a felét takarja majd el.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló azt írja, hogy a jelenség megfigyelését augusztus 12-én, szerdán kora este, Budapestről nézve 19 óra 22 perctől érdemes elkezdeni, a Hold ekkor érinti meg a napkorongot. A fogyatkozás a naplementéhez közeledve válik egyre látványosabbá: a tőlünk látható legnagyobb fedést éppen a Nap lenyugvásának pillanatában éri majd el, ami országrészenként más időpontban történik meg. Budapestről nézve 19 óra 58 perckor lesz napnyugta, ekkor ott a napfelszín 60,3%-át takarja majd el a Hold, ami igen látványos napsarlót, „kifli alakot” eredményez. A sikeres megfigyelés kulcsa a teljesen tiszta, tereptárgyaktól és fáktól és persze felhőtől mentes látóhatár. Ahogy a Nap egyre közelebb kerül a horizonthoz, az egyre inkább sarló formájú égitest látványa a légköri fénytörés miatt narancsos-vöröses árnyalatot kap, ami szabad szemmel, de kizárólag napfogyatkozás-néző szemüvegen keresztül!, nagyon különleges látványt ígér.
Kép: svabhegyicsillagvozsgalo.hu
Ez a csillagászati esemény úgy alakul ki, hogy a Hold a Föld körüli pályáján haladva pontosan a Nap és a Föld közé kerül, így a Hold árnyéka a bolygónkra vetül. A teljes napfogyatkozás sávja ezúttal a Grönland–Izland–Spanyolország vonal mentén húzódik végig, ott a nappali égen a teljes fogyatkozás sávjában a Nap koronája is láthatóvá válik. Magyarországról részleges, de a 60%-os lefedettség miatt így is mély fogyatkozást láthatunk majd. Hazánkból legutóbb 2015. március 20-án a kora délelőtti órákban volt látható hasonló mértékű részleges napfogyatkozás, a mostanihoz fogható, horizontközeli, látványos naplementés napsarlóra pedig rendkívül ritkán nyílik alkalom, legutóbb 2003. május 31-én napkeltekor volt hasonló látványban részünk. Ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk, érdemes ezt az estét a szabadban tölteni.
A csillagvizsgáló közleményében olvasható, hogy a jelenség szabad szemmel is jól követhető, egy egyszerű binokulár (látcső) vagy egy kisebb csillagászati távcső segítségével még közelebb hozható az élmény. Azonban a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a Nap felé irányított bármilyen távcsöves megfigyelésnél szigorúan kötelező a távcső objektívje elé biztonságosan rögzített, gyári napszűrő fólia használata, mert ennek hiányában a távcsőbe nézés azonnali és maradandó vakságot okoz!
A csillagvizsgáló oldalán egy érdekes történettel is figyelmeztetnek a Napba nézés veszélyeire. Egy anekdota szerint Petőfi Sándor az 1842. július 8-i napfogyatkozás idején védőeszköz nélkül nézett a Napba, amit követően súlyos szemfájdalmak gyötörték. Bár ennek pontos körülményei nem bizonyítottak, a történet jól érzékelteti, milyen maradandó károsodást okozhat a Nap közvetlen megfigyelése megfelelő szűrő nélkül. Két évvel később született egyik legismertebb négysorosa, amelyet sokan szemfájdalmával hoznak összefüggésbe.
Petőfi Sándor: Szemfájásomkor
Teremtő isten! Szemeimre
A vakságot tán csak nem küldöd?
Mi lesz belőlem, hogyha többé
Nem láthatok lyányt s pipafüstöt!
Jászai Mari tér, napfogyatkozást figyelők csoportja 1954. június 30-án, fotó: Fortepan/Magyar Rendőr
Három párizsi nő szemüvegen keresztül figyeli az 1921. április 8-i napfogyatkozást, fotó: wikipedia.org
BK