A rekordközeli alacsony dunai vízállás és a tartós aszály ismét rámutat arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A rendkívüli helyzet miatt a Paksi Atomerőmű történetében először kerülhet sor arra, hogy teljesen le kell állítani. A szakértők pedig figyelmeztetnek, hogy 2027 akár a valaha mért legmelegebb év is lehet.
Az elmúlt években Magyarországon egyre gyakrabban okoz komoly problémát az aszály. Ennek hátterében nemcsak a csapadék hiánya áll, hanem az is, hogy a lehulló víz jelentős része gyorsan elhagyja országunkat, így nem tud kellő mennyiségben hasznosulni. Hazánk területének túlnyomó része ki van téve az aszály veszélyének. A legsérülékenyebb térség továbbra is az Alföld, különösen annak középső része.
Bár a Kárpát-medencébe évente jelentős mennyiségű csapadék érkezik, a rendelkezésre álló vízkészlet egyre kevésbé marad meg. A víz gyors lefolyása és a megváltozott éghajlati viszonyok következtében az elmúlt években nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is egyre gyakoribbá váltak a mezőgazdasági aszályok. Ennek következményeként visszaestek a terméshozamok. A helyzet tehát megváltozott, erre hívta fel a figyelmet az élő környezetért felelős miniszter is.
„Ha valaki úgy gondolta, hogy nincs klímaváltozás, ha valaki nem hitt abban, hogy egészen megváltoztak a Földön a folyamatok, akkor most láthatják, hogy nagyon baj van” – fogalmazott Gajdos László élő környezetért felelős miniszter pénteken. Ahogyan arra a Telex cikke is rámutat, tartósan vízhiányos helyzetre kell felkészülni, ugyanis a következő napokban sem a Duna, sem a Tisza vízgyűjtő területén nem várható számottevő csapadék. Emiatt továbbra is rendkívül kevés víz érkezik a Dunába, ami tartósan alacsony vízállást eredményezhet. (A Telex írása erre a linkre kattintva érhető el.)
Rekordközeli alacsony vízállás, példátlan kihívás előtt a Paksi Atomerőmű
Az index cikke rávilágit arra, hogy a Paksi Atomerőmű 1982-es üzembe helyezése óta még nem volt példa, hogy a teljes, négyblokkos erőmű egyszerre kényszerüljön leállásra. A cikk erre a linkre kattintva érhető el.
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt története során először kerülhet olyan helyzetbe a Paksi Atomerőmű, hogy mind a négy blokk működését egyszerre kell korlátozni, vagy akár le is kell állítani.
A kialakult állapot nem egyik napról a másikra következett be, hanem egy fokozatosan súlyosbodó folyamat eredménye, amely az elmúlt napokban érte el kritikus szintjét.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a termelési kapacitások csökkenése éppen a rendkívüli hőség idején következik be, amikor a légkondicionálók és más hűtőberendezések fokozott használata miatt jelentősen megemelkedik a villamosenergia-fogyasztás. A szakemberek ugyanakkor rámutatnak, hogy a problémát nem elsősorban a Duna vízhozama okozza, hiszen a folyóban továbbra is elegendő víz halad át a hűtéshez. A nehézséget sokkal inkább az jelenti, hogy a vízszint rekordközeli mélységbe süllyedt. Egy atomerőmű biztonságos működése szempontjából ugyanis nemcsak a rendelkezésre álló vízmennyiség, hanem annak szintje is meghatározó, hiszen ez befolyásolja a hűtővíz kivételének műszaki feltételeit és a rendszer biztonságos üzemeltetését.
Egy dunai vízlépcső megépítése megoldás lehet
A témával kapcsolatban a 24.hu cikke, amely erre a linkre kattintva érhető el, rávilágit arra, hogy érdemes lenne ismét napirendre tűzni egy dunai vízlépcső megépítésének lehetőségét.
Ausztriában, Szlovákiában és Szerbiában már működnek olyan vízszintszabályozó műtárgyak, amelyek egyszerre segítik a hajózást, az energiatermelést és a vízgazdálkodást, miközben a Duna magyarországi főágán jelenleg nincs ilyen létesítmény. Egy Fajsz térségében épülő vízlépcső kedvezőbb vízszintet biztosíthatna Paksnál, mérsékelve az alacsony vízállásból fakadó termeléskiesések kockázatát. A becslések alapján a beruházás költsége 200 milliárd forint alatt maradhatna, miközben az importáram miatt keletkező gazdasági veszteség évente akár 80–180 milliárd forint is lehet.
Beavatkozások indulhatnak a Velencei-tónál is
Az aszály és a vízhiány egyik látványos hazai példája a Velencei-tó helyzete, amely évek óta küzd a csökkenő vízszint és a kedvezőtlen klimatikus hatások következményeivel. Az idei év különösen nagy kihívást jelent a tó számára, ezért a vízháztartás javítása és a természetes vízmozgások helyreállítása érdekében beavatkozások kezdődnek.
A 24.hu cikke szerint, amely erre a linkre kattintva érhető el, megkezdődnek a Velencei-tó vízterei közötti kapcsolat fenntartását szolgáló élőhelyvédelmi beavatkozások.
Gajdos László tájékoztatása szerint a munkálatok tíz helyszínt érintenek. A beavatkozások során az összekötő csatornákat és átjárókat mélyítik, eltávolítják a felhalmozódott lágy iszapot, valamint igyekeznek helyreállítani a vízmozgás és a természetes élőhelyek közötti kapcsolatot. A munkálatok hétfőn indulnak, a feladatok elvégzésében pedig egy, természetvédelmi területeken és tavakon is használható kétéltű munkagép vesz részt.
A Velencei-tó jövőjének biztosítása érdekében az élő környezetért felelős miniszter szakemberekből álló csapatot kért fel a lehetséges megoldások vizsgálatára. A cél annak feltárása, hogy milyen beavatkozásokkal lehet javítani a tó állapotán. A miniszter szerint a tó ökológiai egyensúlyának romlásában korábbi, kedvezőtlen hatású fejlesztések is szerepet játszhattak.
2027 is rekordmeleg év lehet az idei „El Niño” miatt
Elkezdődött az El Niño éghajlati jelenség, amely minden idők legintenzívebb felmelegedését idézheti elő. Míg a korábbi rekord 2,6 Celsius-fok volt, a Csendes-óceán középső, egyenlítői régiójának kritikus pontjain a tengerfelszín hőmérséklete az idei decemberre várhatóan legalább 3 Celsius-fokkal haladja meg az átlagot, de egyes előrejelzések szerint az eltérés akár a 4,1 Celsius-fokot is elérheti. A jövőben a két-három éves La Niña-periódusokat várhatóan rendkívül erős, úgynevezett szuper-El Niño jelenségek fogják megszakítani.
Dél-Amerika északnyugati partvidékétől egészen Indonéziáig terjed az a térség, amely az ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) jelenségen keresztül globális szinten határozza meg bolygónk időjárását. Az elnevezésben szereplő oszcilláció kifejezés váltakozó ingadozást takar.
A folyamat motorja a Csendes-óceán hatalmas területén jelentkező tengerfelszíni hőmérsékleti anomália, amelyet a folyamatosan keleti irányból fújó passzátszelek irányítanak.
„Ha erős a légmozgás, az vertikálisan is „megforgatja” az óceánt, a dél-amerikai szárazföldnek ütközve hideg víz tör a felszínre. Logikusan minél erősebb a passzátszél, annál több hideg víz áramlik fel és annál nagyobb tengerfelszínt borít el. Amennyiben a szél gyenge, úgy ennek ellenkezője történik, azaz alulról érkező hűtés hiányában a vízfelszín hőmérséklete egyre csak emelkedik. Hosszú, akár évekig tartó folyamatokról van szó, ezt a pozitív-negatív váltakozást takarja az ENSO betűszó” – olvasható a 24.hu cikkében.
A vízfelszín havi hőmérsékleti adatait vizsgálva a +/- 0,5 Celsius-fokos eltérés semleges állapotot jelöl. Amennyiben a hőmérséklet ennél több mint fél fokkal emelkedik, El Niño, ha pedig ugyanennyivel csökken, La Niña jelenségről beszélünk. Az előbbi elnevezés – amely a karácsony környékén tetőző hatása miatt utal a „fiúra”, míg az utóbbi ennek tükörfordításaként „a lányt” jelenti.
Az El Niño és a La Niña szabálytalan időközönként váltják egymást. Míg az El Niño általában 9–12 hónapig tart, hatása akár évekig is elhúzódhat.
Ahogy a 24.hu cikke is írja – a cikk erre a linkre kattintva olvasható el – szakértői előrejelzések alapján akár az is elképzelhető, hogy 2027 lesz a valaha mért legmelegebb év, miközben a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása is tovább növekedhet.
A klímamodellek szerint a most kibontakozó El Niño minden korábbi, modern kori eseménynél erősebb lehet. A kutatók úgy vélik, hogy a Csendes-óceán felszíni hőmérsékletének jelentős emelkedése az aszályok, hőhullámok, árvizek és erdőtüzek számának növekedésével járhat, amelyek nemcsak környezeti, hanem komoly gazdasági következményekkel is együtt járhatnak. Egyes becslések szerint a jelenség hatásai 2032-ig akár több ezer milliárd dolláros globális veszteséget is okozhatnak.
A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a Föld történetében korábban is előfordultak rendkívül erős El Niño-események. A mostani helyzet jelentőségét azonban az adja, hogy egy ilyen erős óceáni ciklus a felmelegedő éghajlati rendszerben következik be. Több klímamodell szerint a jövőben az emberi tevékenység hatására az El Niño-jelenségek gyakoribbá és szélsőségesebbé válhatnak.
Mit tehetünk az éghajlatváltozás ellen?
Az éghajlatváltozás elleni harcban mind az egyéni, mind a közösségi szintű döntéseknek kulcsszerepük van. A tudatos fogyasztás, a mértékletesség és a mindennapi rutinunk átalakítása érdemben csökkentheti a környezeti terhelést.
Bolygónk erőforrásait évtizedek óta a megújulási képességüknél gyorsabban használjuk fel. A masfelfok.hu írása szerint a túlfogyasztás napja évről évre korábbra esik, Magyarországon ez a határ 2019-ben már június 14-én bekövetkezett. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a tudatosabb vásárlás, az energia- és víztakarékosság, valamint az ökológiai lábnyomunk csökkentése jelentős előrelépést jelenthet.
Kiemelten fontos a felelős vízgazdálkodás, mivel az egyre gyakoribb aszályok miatt már nem tekinthetjük korlátlan kincsnek. Az olyan egyszerű lépések, mint a vízpazarlás kerülése, a hatékonyabb öntözési módszerek, a rövidebb zuhanyzás vagy a csöpögő csapok megjavítása, mind hozzájárulnak vízkészleteink megóvásához.
Képek forrása: MVM Paksi Atomerőmű Zrt., MTI, BRFK