„A fény arannyal öntözi még a szőke akác levelét, de ez a fény, megérzem én, már októberi fény” – írta Juhász Gyula az ősz különös hangulatáról. Október a második őszi hónap, a népi kalendárium Mindszent havának nevezi. A katolikusok a rózsafüzér, a protestánsok pedig a reformáció hónapjaként tartják számon. A hónap jeles napjaihoz számos népi megfigyelés és időjóslás kapcsolódik.
A népi megfigyelés szerint, ha október, azaz Mindszent hava zivataros, akkor hideg és szeles télre lehet számítani. Az időjárásból azonban nemcsak a közelgő telet próbálták megjósolni: úgy tartották, amilyen az október időjárása, olyan lesz majd a következő március is.
Október 4.
Egyes vidékeken úgy tartották, hogy Szent Ferenc hete a legalkalmasabb időszak a búza elvetésére. Azt gondolták, ha Ferenc napja előtt vetik el a búzát, az gazos, gyomos lesz. A vetés napján az asszonyok nem sütöttek kenyeret, hogy a földbe került mag bőséges termést hozzon. Ha pedig kotlóst ültettek, nyírfaágat tettek a tyúk fészkébe, mert hitük szerint ez megvédte a tojásból kikelő csibéket a gonosz erőktől.
Egyes vidékeken úgy tartották, hogy Szent Ferenc hete a legalkalmasabb időszak a búza elvetésére. Azt gondolták, ha Ferenc napja előtt vetik el a búzát, az gazos, gyomos lesz. A vetés napján az asszonyok nem sütöttek kenyeret, hogy a földbe került mag bőséges termést hozzon. Ha pedig kotlóst ültettek, nyírfaágat tettek a tyúk fészkébe, mert hitük szerint ez megvédte a tojásból kikelő csibéket a gonosz erőktől.
Október 15.
Teréz napja sokfelé dologtiltó napnak számított az asszonyok számára. Ezen a napon nem mostak, és kenyeret sem sütöttek. Sok vidéken a szüret kezdetét is ehhez a jeles naphoz kötötték.
A szüret megkezdését ünnepélyesen hirdették meg: a „szőlőhegy felszabadítását” sok helyen durrogó mozsarak hangja és falusi kikiáltók hirdették.
Teréz napja sokfelé dologtiltó napnak számított az asszonyok számára. Ezen a napon nem mostak, és kenyeret sem sütöttek. Sok vidéken a szüret kezdetét is ehhez a jeles naphoz kötötték.
A szüret megkezdését ünnepélyesen hirdették meg: a „szőlőhegy felszabadítását” sok helyen durrogó mozsarak hangja és falusi kikiáltók hirdették.
(Fotó: Fortepan/Mészöly Leonóra)
Október 20.
Szent Vendel a magyar néphagyomány szerint a pásztorok, juhászok és jószágtartó gazdák védőszentje. Ezen a napon nem fogták be az állatokat, és vásárra sem hajtották őket. Vendel napja egyúttal a kinti munkák befejezésére is figyelmeztetett, hiszen ekkor már a korai fagyoktól is tartani lehetett. A Vendel-napi misén megszentelt vizet hazavitték, és a jószágok ivóvizébe öntötték, hogy megóvják őket a betegségektől és a bajoktól.
Szent Vendel a magyar néphagyomány szerint a pásztorok, juhászok és jószágtartó gazdák védőszentje. Ezen a napon nem fogták be az állatokat, és vásárra sem hajtották őket. Vendel napja egyúttal a kinti munkák befejezésére is figyelmeztetett, hiszen ekkor már a korai fagyoktól is tartani lehetett. A Vendel-napi misén megszentelt vizet hazavitték, és a jószágok ivóvizébe öntötték, hogy megóvják őket a betegségektől és a bajoktól.
Október 21.
Orsolya napja időjárásjósló nap: azt tartották, ha ezen a napon szép az idő, karácsonyig enyhe marad.
Orsolya napja időjárásjósló nap: azt tartották, ha ezen a napon szép az idő, karácsonyig enyhe marad.
Október 26.
Hazánk keleti felében Szent Dömötört a pásztorok oltalmazójaként tisztelték, ezért Dömötör napja pásztorünnepnek számított. Egyes vidékeken juhászújévnek is nevezték, mert ekkor számoltak el a juhászok a gazdáikkal, és ekkor döntöttek szolgálatuk megújításáról vagy megszüntetéséről. A néphit szerint a Dömötör-napi hideg szél kemény telet jelzett.
Hazánk keleti felében Szent Dömötört a pásztorok oltalmazójaként tisztelték, ezért Dömötör napja pásztorünnepnek számított. Egyes vidékeken juhászújévnek is nevezték, mert ekkor számoltak el a juhászok a gazdáikkal, és ekkor döntöttek szolgálatuk megújításáról vagy megszüntetéséről. A néphit szerint a Dömötör-napi hideg szél kemény telet jelzett.
BK