Október végén ismét át kell állítani az órákat a téli időszámításra. Az átállás éjszakáján egy órával többet pihenhetünk, ám a szervezet számára ez a változás okozhat némi alkalmazkodási nehézséget. Az óraátállítás megszüntetésének kérdése hosszú évek óta napirenden van, végleges megállapodás azonban még mindig nem született.
Hamarosan érkezik a 2026-os esztendő második óraátállításra, amelyre 2026. október 24-ről október 25-re virradó éjjel, vagyis szombatról vasárnapra virradóra kerül sor. Vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára kell visszatekerni a mutatókat.
Bár ezen a napon egy órával tovább alhatunk, amely jó hír a hétvégi pihenés szempontjából, ugyanakkor az óraátállítás évente kétszer változtatja meg a megszokott napi ritmust, amelynek a negatív élettani hatásait rendre hangsúlyozzák a szakértők. Az alvási ciklusok és a napi rutinok megzavarása negatív következményekkel járhat az átállást követő időszakban. Éppen ezért az óraátállítás megszüntetése már évek óta napirenden van.
Bár az óraátállítás rendszerének fenntartása mellett korábban elsősorban gazdasági érveket sorakoztattak fel, az átállítással elérhető energiamegtakarítás mára elhanyagolható mértékűvé vált, különösen, ha az esetleges előnyöket a szervezetünkre gyakorolt élettani hatásokkal vetjük össze.
Az Európai Bizottság még 2018-ban társadalmi konzultációt indított az óraátállítás jövőjéről, amely felmérésben akkor közel ötmillió ember vett részt. A felmérésben a döntő többség, mintegy 80 százalék a rendszer eltörlése mellett foglalt állást. Az Európai Parlament támogatta is később a megszüntetésre vonatkozó javaslatot, azonban a tagállamok azóta sem jutottak el a végső megállapodásig.
Egyelőre tehát marad a megszokott rendszer, így ősszel egy órával visszaállítjuk az órákat, tavasszal pedig ismét előre kell tekerni majd a mutatót.
SZFM