Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben, hétfői, napirend előtti felszólalásában több mint két órán át ismertette a 2027-es költségvetés fő célkitűzéseit. Bár a jövő évi büdzsé számos fontos részlete egyelőre nem ismert, hiszen a kormány csak ezen a héten küldi meg a tervezetet a Költségvetési Tanácsnak, az Országgyűlés elé pedig várhatóan csak október végén terjeszti be, a kormányfő beszédéből már nagy vonalakban kirajzolódik, milyen irányvonalat követne a kormány.
A Tisza-kormány a 2027-es költségvetést 4,9 százalékos hiánycéllal tervezi. Ez az egyetlen makrogazdasági adat, amelyet Magyar Péter miniszterelnök a beszédében ismertetett, a büdzsé további fontos számai egyelőre nem ismertek. Nem tudni például, hogy a Kármán András miniszter által vezetett szaktárca milyen gazdasági növekedéssel és inflációval számol. A költségvetés egészéről csak a részletes tervezet ismeretében lehet majd megalapozott képet alkotni. Addig egyelőre a miniszterelnök által ismertetett célkitűzésekből lehet kiindulni. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük a kormányfő legfontosabb bejelentéseit.
A kormány adópolitikája
A miniszterelnök személyijövedelemadó-csökkentést jelentett be, amely szerint a minimálbér jövedelemadója kilenc százalékra mérséklődik és a havi 680 ezer forintnál kevesebbet keresők is kisebb adóteherre számíthatnak. A miniszterelnök szerint több millió embert érinthet a változás és átlagosan havi 20 ezer forinttal növelheti az érintettek nettó jövedelmét. A kormány megtartaná a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét, illetve megmaradna a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, valamint a három-, négy- vagy többgyermekes édesanyák adómentessége is. Az egymillió forintnál többet kereső, eddig szja-mentes édesanyák számára azonban rossz hír, hogy a jövedelmük egymilliós jövedelemkorlát fölötti része után adózniuk kell majd a jövőben.
Az adóbevételek terén egyelőre nem körvonalazódik éles szakítás a korábbi gyakorlattal, ugyanakkor több változás is várható. A kormány például ismét bevezetné a reklámadót, vagyis a jelenlegi nulla százalékról 3,75 százalékra emelné az adókulcsát. A céges autók adójának átalakításával pedig tovább növelnék a költségvetés bevételeit.
A kormány az adópolitika több területen is a progresszívebb közteherviselés irányába mozdulhat el. A társasági adó esetében pedig az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű vállalatok adóterhelését is megnövelné a kormány, ami a tőke nagyobb arányú közteherviselése felé mutat. A társasági adó emelése, valamint az energiacégektől, bankoktól és biztosítóktól várt többletbevétel is arra utal, hogy a kormány nagyobb terhet róna bizonyos gazdasági szereplőkre és szektorokra. A kormányfő arról is beszélt, hogy a jövőben növelnék a környezetszennyező vállalatok adóterheit, ennek részleteit azonban egyelőre nem ismertette.
A progresszívebb adóztatás irányába illeszkedik a vagyonadó bevezetése is, amely a gazdasági szereplők körében máris éles kritikákat váltott ki, noha az intézkedés a kormánypárt kampányában is hangsúlyos szerepet kapott. A tervek szerint az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra egy százalékos, a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre pedig 1,5 százalékos adó vonatkozna. A tervezet alapján már a 2026. december 31-én fennálló vagyoni helyzet is adókötelezettséget keletkeztethet, a Pénzügyminisztérium pedig négy év alatt összesen 800 milliárd forint többletbevételt vár az új adónemtől.
Béremelések, nyugdíjemelés
Jövőre egy lépésben megduplázza a családi pótlékot a Tisza-kormány, amelynek összege már 19 éve változatlan. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy s a kisnyugdíjak és a szociális ellátások emelése több mint 700 ezer embernek jelent majd segítséget. A kormány emellett 2027-től 50 százalékkal megemeli az otthonápolási díjakat is, emellett megtartják a 13. havi nyugdíjat, és kifizetik a 14. havi nyugdíj első heti részletét is.
A kormányfő a nyugdíjas SZÉP-kártya fokozatos bevezetésére is kitért. A program 2027-ben indul, és 2030-ig, négy év alatt terjesztik ki 2,2 millió nyugdíjasra. Az első évben az 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők kapják meg a támogatás első részletét. A nyugdíjasok a SZÉP-kártyát gyógyszerekre, élelmiszerekre és pihenésre is fel tudják majd felhasználni.
Az egészségügyi szakdolgozók bére az adócsökkentés és a béremelések együttes hatására átlagosan 17 százalékkal emelkedik. A miniszterelnök szerint 2027-től átlagosan 17,8 százalékkal emelik a szociális ágazatban dolgozók bérét, beleértve a gyermekvédelem és a bölcsődék munkatársait is. A rendvédelemben dolgozók bére 2027-től átlagosan 15 százalékkal emelkedik, emellett az oktatási és kulturális ágazatban dolgozók is béremelést kapnak. Összesen 603 ezer állami alkalmazott kaphat majd béremelést, és tízmilliárd forintot különítenek el az egyetemi oktatók bérének rendezésére, továbbá folytatódik a pedagógusok és az igazságügyi dolgozók béremelése is.
Otthon Start helyett Wekerle+ program
Magyar Péter szerint az előző kormány Otthon Start programja elsősorban a bankoknak kedvezett, az új kabinet pedig a Wekerle+ programmal alakítaná át a lakástámogatási rendszert. A tervek szerint a 18-41 évesek új lakás vásárlásához vagy építéséhez fix, 3 százalékos kamatozású, használt ingatlan vásárlásához pedig fix, 5 százalékos kamatozású hitelt vehetnének igénybe. A korábban megkötött szerződések továbbra is érvényben maradnának. A program második pillére a Wekerle+ lakástakarék, amely az első saját otthon megszerzéséhez szükséges önerő előteremtését segítené. A harmadik pillér az energetikai otthonfelújítási program kibővítése lenne.
Az állami kiadások szerkezetének átalakítása
A kormányzati tervek között az állami kiadások szerkezetének átalakítása is szerepel. A cél, hogy nagyobb forrás jusson azokra a területekre, amelyekre Magyarország a régiós vagy az uniós átlagnál jóval kevesebbet költ, így különösen az egészségügyre és az oktatásra. Az átrendezés szándékát jelzi Magyar Péter bejelentése is, amely szerint 2027-ben 510 milliárd forinttal több jutna az egészségügyre, mint az idei évben. Mindezek mellett a kormányfő az energetikai szektorban, a gyermekvédelemben, a közlekedésben, az egészségügyben és más fontos szakpolitikai területeken is átfogó változásokat ígért. Az önkormányzatok támogatására is jelentős többletforrást biztosítana a Tisza-kormány. Az önkormányzatok támogatását jövőre 64 milliárd forinttal emelik, miközben várhatóan a szolidaritási hozzájárulás terhét 62 milliárd forinttal, 15 százalékkal csökkentik.
Képek forrása: MTI
SZFM