Péntek éjszaka nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A dokumentum nyilvánosságra kerülését követően a hétvégén már több elemző is ismertette várakozásait, hogy milyen változásokat hozhat a jövő évi büdzsé. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabbnak vélt tudnivalókat.
Korábban már beszámoltunk arról, mire lehet számítani a 2027-es költségvetésben. Magyar Péter kormányfő október 19-én, hétfőn az Országgyűlésben ismertette a tervezet részleteit, a büdzsé fő számai azonban akkor még nem voltak ismertek. Mostanra ezek is napvilágot láttak. Korábbi cikkünk IDE kattintva tekinthető meg.
Ha górcső alá vesszük a Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslatot, akkor mindenekelőtt a költségvetés fő számait érdemes megvizsgálni. 2027-ben 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a kormány, a GDP-arányos hiány pedig 4,9 százalékra csökken az idei 7,5 százalék helyett. A költségvetés egyszerre próbálná szolgálni a választási ígéretek teljesítését és az államháztartási hiány csökkentését, hiszen a kormány 2030-ra az euró bevezetésének feltételeit is meg akarja teremteni, ehhez pedig tartósan három százalék alá kellene szorítania a költségvetési hiányt.
A benyújtott javaslat szerint csökkenhet az államadósság is, 2027 végén 77,2 százalék lesz, az idei év végi 77,5 százalék. A hiányt 5102 milliárd forintban határozták meg, az idei 7110 milliárd forinttal szemben. Az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege a jövő évre 47.587 milliárd forint, szemben az idei fő számmal, amely 49.025 milliárd forint. 2027-ben 42.484 milliárd forint lesz a bevételi főösszeg, a szám az idei költségvetésben 41.915 milliárd forint.
A kormány jövőre 2126 milliárd forint uniós forrással számol, a befizetés 964 milliárd forint lehet az uniós költségvetésbe, így hazánk egyelőre még nem válik nettó befizető tagállammá 2027-ben sem. Mindez azért is fontos, mert a kormány a gazdaság élénkülését részben attól várja, hogy jövőre uniós forrásból finanszírozott építkezések, felújítások és vállalati fejlesztések valósulhatnak majd meg. Ugyanakkor a kormány az uniós programok kiadásaira 2695,8 milliárd forintot tervez 2027-ben, 22,3 százalékkal (771,5 milliárd forinttal) kevesebbet, mint ami az idei büdzsé módosított előirányzatában szerepel, és nemcsak az uniós, hanem a hazai forrásból megvalósuló beruházások is mérséklődhetnek.
Több pénz juthat oktatásra, egészségügyre
Magyar Péter már a választási során is megígérte, hogy kormányra kerülése esetén minden évben 500 milliárd forinttal növeli az egészségügyre szánt forrásokat. A 2026-os büdzsében még 4945 milliárd forintot tervezett az előző kormány, ezzel szemben a 2027-es költségvetési törvényjavaslatban az új kormány már 5686 milliárd forintot szánna erre a területre. Az egészségügyi ágazat kiadásai tehát növekedhetnek. A legnagyobb tételt az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozók béremelése jelenti, amire 191,7 milliárd forintot szánnak. Emellett nő a kórházi nagy értékű gyógyszerek finanszírozása, emelkedik a kórházi finanszírozás alapdíja, és bővül a gyógyszertámogatás kerete.
Új mentőautók beszerzésére 16, a mentőállomások felújítására pedig 5,4 milliárd forinttal több jut. A kórházi várólistákat 20 milliárd forintot meghaladó pluszösszegből szeretnék csökkenteni.
A javaslat szerint folytatódik a pedagógusok bérrendezése is, akik átlagosan 5,5 százalékos fizetésemelésben részesülhetnek. Az intézkedés 164 ezer dolgozót érint, a költségvetési ráfordítás pedig 120 milliárd forint lesz. Megkezdődik a nevelő-oktató munkát segítők bérrendezése is, akik a pedagógusokénál is magasabb, 15 százalékos emelést kapnak.
A közszolgálati béremelésekre összesen 677 milliárd forintot szánnak. A már említett egészségügyi szakdolgozók, valamint a pedagógusok és oktatók bérrendezése mellett a rendvédelmi dolgozók fizetésének emelésére 109 milliárd, a szociális ágazatban dolgozókéra pedig 90 milliárd forintot fordítanak. Ugyanakkor több ágazat is elégedetlenségének adott hangot, mivel a jövő évi költségvetésben nem a kampány során beígért béremelések szerepelnek. A kormány tagjai hangsúlyozták, hogy tisztában vannak azzal, több ágazatban is szükség lenne további béremelésekre, ezek megvalósítására azonban csak fokozatosan, a felelős gazdálkodás szempontjait szem előtt tartva kerülhet sor.
Jövőre kivezeti a kormány az önkormányzatoknak a területfejlesztési alapba történő befizetési kötelezettségét, mindez nagyságrendileg 30-35 milliárd forint könnyebbséget jelent a településeknek, a tervezet szerint jövőre a főváros 29, a kerületek 22 milliárddal több adóbevételt tarthatnak meg, továbbá 20 százalékkal csökkentik a főváros, 17 százalékkal pedig a kerületek által fizetendő szolidaritási hozzájárulást.
Családtámogatás
Az előző kabinet egyik legfontosabb célkitűzése a családtámogatások évről évre történő bővítése volt. Ennek részeként idén elindult a kétgyermekes anyák szja-mentessége is, az első ütemben a 40 év alatti édesanyák mentesültek az adófizetés alól. A következő lépcső 2027. január 1-jén lépett volna életbe, ettől az időponttól ugyanis a 40 és 50 év közötti anyák is bekerültek volna a kedvezményezettek körébe. Ez azonban a tervek szerint nem valósul meg. Emellett az anyák szja-mentességét havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárhoz kötik.
A tervezet ehelyett a családi pótlék emelésére helyezi a hangsúlyt, amelyre a kormány a jövő évi költségvetésben 655 milliárd forintot szán. A főbb vállalások között szerepel továbbá a 120 ezer forintos nyugdíjminimum bevezetése is.
Az Orbán-kormány korábban szintén felmenő rendszerben kezdte meg a 14. havi nyugdíj bevezetését. Ennek első lépéseként az év elején 2,5 millió nyugdíjas kapta kézhez a plusz egyheti juttatást. Az új kormány azonban nem folytatja a 14. havi nyugdíj felépítését. Öregségi nyugdíjakra 2027-ben 5695 milliárdot tervez kifizetni a Magyar Államkincstár. A kormánypárt választási ígéretei között szerepelt a 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése is, azóta azonban kiderült, hogy ez a juttatás sem a korábban vártak szerint valósul meg. Jövőre ugyanis a nyugdíjasok ennek csak az egynegyedét kapják meg, amelyre a költségvetésben 90 milliárd forintot különítettek el.
Ugyanakkor a többi közvetlen családtámogatásra több pénzt terveznek, a családi pótlék mellett, a CSED, a GYED és örökbefogadói díj, a GYES, a GYET és az anyasági támogatás együttes kerete is nő.
Adóemelés
A kormány számításai szerint 54 milliárd többletbefizetés realizálódhat a kiskereskedelmi adó kulcsának emeléséből, illetve további többletet várnak a tranzakciós illetékből is, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből is plusz bevételre számít a kabinet.
A kormány az szja-t csökkenti a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra a 680 ezer forint bruttó átlagkereset alatt, összességében ezzel 250 milliárd forint juthat a munkavállalóknak.
A kabinet már korábban jelezte, hogy a bankoktól, a biztosítóktól, az energiacégektől és a kereskedelmi láncoktól is nagyobb hozzájárulást vár. A különadók felülvizsgálatát ugyanakkor a költségvetés stabilizálását követő időszakra helyezték kilátásba. A reklámadót sávos rendszerben állítják vissza, amelyből 14 milliárd forintos bevételre számítanak. A kormány korábbi közlése szerint ezt az összeget a kórházi várólisták rövidítésére fordítanák.
Jön a vagyonadó is, amely új elemként szerepel a költségvetésben, és amiből 200 milliárdot vár jövőre a kormány. A tervezet szerint az új adónem az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyeket érintené. A nettó vagyon összegét az érintettek eszközeinek és tartozásainak különbsége alapján számítanák ki. A vagyonadót a feltételeknek megfelelő kettős állampolgároknak is meg kellene fizetniük, akkor is, ha nincs magyarországi lakcímük. Mentességet kizárólag azok kaphatnának, akik a tárgyév utolsó napján már legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön élnek. Az adóköteles vagyonelemek körébe a hagyományosabb vagyontárgyak mellett a befektetési célú nemesfémek, az ékszerek, a gépjárművek, valamint a művészeti alkotások és egyéb gyűjtemények is beletartoznának. A vállalkozók számára ez nagy nehézséget jelenthet, különösen a nagyobb eszközigényű iparágakban, hiszen ezekben a cégek értéke gyakran magas, a szükséges összeget azonban működésük fenntartása mellett kell kigazdálkodniuk.
Kijelenthető, hogy a büdzsé továbbra is jelentős részben az áfabizetésekre támaszkodik, 2026-ban még 8793 milliárd forintos áfabevétellel tervezték meg a költségvetést, a 2027-est 9159 milliárd forinttal. A költségvetés bevételeinek további jelentős részét a személyi jövedelemadóból származó befizetések adják. Míg az Orbán-kabinet a 2026-os előirányzatban 4837 milliárd forinttal számolt, Magyar Péter kormánya már 5042 milliárd forintos bevételt tervez ebből az adónemből.
Összességében közel 1000 milliárd forint adóemelést tartalmaz a költségvetés, ebből legnagyobb tétel a társasági adókulcs megemelése kilenc százalékról 15 százalékra, mindez az 500 milliót meghaladó árbevételű cégeket érinti majd.
Kép forrása: MTI
SZFM