Elkészültek az első, még Újpesten is újdonságnak számító permakultúrás ágyások városunk legújabb közösségi tankertjében, a Homoktövis tankertben. Ha hirtelen nem jut eszünkbe, mik ezek, sebaj, az Újpesti Városgondnokság Kft. szakembere elmagyarázza. Elmeséli azt is, milyen volt a kihívásokkal teli nyár, hogyan maradhatott oázis a tankert még ebben a hőségben is, és mennyi mindent szüretelhettek a szorgos városi kertészek, akiket szintén megkérdeztünk.
Reggeli fagy ide, reggeli fagy oda, városi kertészek lepték el városunk legújabb, hatodik közösségi tankertjét a Homoktövis parkban november 8-án, vasárnap délelőtt. A 19 magaságyás ugyan már téli pihenőn van, de a kertészeknek így is akadt mit csinálniuk. Nem is akármit! Egy, még Újpesten is újdonságnak számító munkába kezdtek: egy-egy permakulturás ágyást alakítottak ki maguknak, egy olyan természetes, önszabályozó növénytermesztési felületet, amely az erdők és mezők működését utánozza.
„Ezeket tavaszra készítjük elő, szerves anyaggal töltjük fel, komposzttal rétegezzük be, majd bezárjuk az ágyások tetejét, ez biztosítja azt, hogy jövőre a növények még több tápanyagot, még optimálisabb körülményeket kapjanak ahhoz, hogy szépen tudjanak teremni. Mi úgy gondolkodunk a tankertekben itt Újpesten, hogy mindent tartsunk meg abban a környezetben, ahol keletkezett, ez egy körforgásos gazdálkodás, itt zöldhulladék kárba nem vész, hanem szerves anyagként, tápanyagként visszajut a talajba” – magyarázta az Újpesti Városgondnokság Kft. közösségi tankertek üzemeltetéséért felelős munkatársa az Újpest Médiának.
Csak hogy értsük, miről is van pontosan szó, Szakács-Somogyi Judit szakszerű sorvezetőt is adott mindehhez.
„A permakultúrának az a lényege, hogy nagyjából 25-30 centi mélységben kiássuk a termőföldet ezekben a talajmenti ágyásokban, amelyek a főszezonban normál ágyásként működtek. Az aljára faaprítékot teszünk, ez biztosítja a vízelvezetést és táptalajt a különböző élőlényeknek. Erre kerül rá a nagyon apróra vágott, így könnyebben bomló zöldhulladék, amely friss tápanyagot ad a növényeknek. Ezt követően a laza szerkezetű, már tápanyaggal gazdagított termőföld, amelyet a kiskertészek korábban kitermeltek, visszakerül az ágyásokba, rá pedig egy puha komposztréteg, végül pedig szalmatakaró kerül.” – mondta.
Azt, hogy mindez hogyan működik, működött, legkorábban a következő évben látjuk majd, a legfiatalabb újpesti közösségi tankert első szezonjáról azonban már most kérdezhettük a szakembert.
„Nagyon embert próbáló volt minden szempontból. Egyrészt ez egy új kert, ahol a nem szakember városi kertészeknek meg kellett tanulni, hogy itt bizony a zöldségekért kőkeményen meg kell dolgozni. Nem úgy van, hogy bemegyünk a bevásárlóközpontokba, levesszük a polcokról, hanem gondos odafigyelés eredményeként teremnek meg. Ráadásul ez egy nagyon meleg nyár volt, a kórokozók, a kártevők, a madárkáink is szomjasak voltak, keresték a tápanyagdús közeget, megtalálták, de legalábbis megpróbálták megtalálni a zöldségnövényeket, így aztán fokozottan kellett figyelnünk. De fellélegezhetünk, megoldottuk a különböző technológiákkal, hogy ez egy zöld oázis maradjon, ráadásul a kertészeink is elég komoly termést tudtak betakarítani. Én azt gondolom, ismerve a folyamatainkat, hogy nagyon keveset járhattak a boltba paradicsomért, paprikáért. De láttam itt méretes cukkiniket, hatalmas dinnyéket, ami egyébként azért rendkívüli, mert a tökfélék nem viselkedtek jól ebben az óriási kánikulában.”
Megkérdeztük persze a magaságyások gazdáit is, és mindannyian megerősítették a szakember szavait. Volt, aki az itt termett bazsalikomot, más a tépősalátát, a mángoldot, a patisszont, a paradicsomot, a paprikát, a póréhagymát, vagy épp a büdöskéit dicsérte, az öt dinnyéről, amelyek közül a legnagyobb 9,3 kilós volt, pedig már ne is beszéljünk. De nagyon népszerű volt a Homoktövis kertészei közt az uborka is, azt szinte mindenki megemlítette. Volt még egy közös pont az uborka mellett: mindenki egyetértett azzal, hogy a nehézségek ellenére, vagy épp azok miatt, a hónapok alatt itt egy nagyon jó csapat alakult ki, amelynek tagjai folyamatosan segítették egymást, figyeltek a másikra és a másik ágyására is. Hiszen ez mégiscsak egy KÖZÖSSÉGI tankert.
Mint ismeretes, a tankertprogram ötletgazdája, dr. Trippon Norbert még 2021-ben indította el a Közösségi Tankert Programot, ezt követően pedig minden évben egy-egy új kiskerttel gazdagodott a város. Újpest első közösségi tankertjét az Ugró Gyula soron adták át még 2021-ben, a nagy sikerre való tekintettel hamar egy újabb kiskertet is létesítettek. 2022-ben a Viola utcában jött létre Újpest második tankertje, 2023-ban pedig a Bercsényi utcában adták át Újpest harmadik közösségi tankertjét, amelyet 2024-ben Káposztásmegyeren, a Bőröndös sétánynál lévő tankert követett. Újpest ötödik közösségi tankertje a Pozsonyi lakótelepen nyílt meg 2025-ben, idén nyáron pedig már a város hatodik közösségi tankertjét adták át: ez a Homoktövis.
CSG
