A köztársasági elnök nem írta alá az állami vagyon védelméről szóló törvényt, amelyet még november 3-án fogadott el az Országgyűlés. A Sándor-palota közleménye szerint az államfő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
Amikor az Országgyűlés elfogad egy törvényt, azt megküldi az államfőnek aláírásra, ezután, ha az elnök úgy ítéli meg, hogy a törvény vagy annak valamely rendelkezése ütközik az Alaptörvénnyel, aláírás helyett megküldheti azt az Alkotmánybíróságnak. A mindenkori köztársasági elnök leggyakrabban az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények előzetes vizsgálatát kérve fordul az Alkotmánybírósághoz, ezt nevezzük előzetes normakontrollnak. Ezzel a jogkőrével élt most Baka András, aki nem írta alá az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást, miután a parlament által elfogadott jogszabály több rendelkezésénél is felmerült az Alaptörvény-ellenesség lehetősége. A Sándor-palota közleménye az elfogadott jogszabálymódosítás két területét kifogásolta, az egyik kérdéses rész a zárt körű befektetési alapok kezelőinek leváltására vonatkozó rendelkezések, a másik a kisebbségi részvényesek védelmét érintő kérdések.
A jogszabálymódosítást Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, és ahogyan több országos hírportál is felhívta rá a figyelmet, feltételezhetően leginkább az MBH Bankot és a 4iG-t, illetve azok tulajdonosait érintheti. Továbbá a jogszabály értelmében megszűnne az SZHISZ (Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete), amelynek vagyona az államhoz kerülne.
Az államfői közlemény szerint a törvény lehetővé tenné, hogy a befektetési jegyek 60 százalékának tulajdonosai kikényszerítsék egy alapkezelő leváltását. Mindez pedig az állami hátterű alapok mellett olyan befektetési alapokat is érinthet, amelyekben nincs, vagy csak korlátozott mértékű az állami vagyon. A kisebbségi részvényesek jogait is csorbíthatja az elfogadott normaszöveg, legalábbis erre is felhívja a figyelmet az államfő hivatalának a közleménye. A törvény ugyanis bizonyos esetekben mentesítené a jelentős befolyást szerző részvényeseket a kisebbségi tulajdonosok felé fennálló vételiajánlat-tételi kötelezettség alól. A köztársasági elnök szerint mindez sértheti a kisebbségvédelmi követelményeket, valamint azoknak a kisebb tulajdonosoknak a jogos elvárásait, akik már a törvény hatálybalépésekor is részvényesek voltak.
A Sándor-palota közleménye arra is kitér, hogy a törvény egyes rendelkezései nem kellően egyértelműek, ami jogértelmezési bizonytalanságot okozhat, és akár a jogorvoslati lehetőségeket is megnehezítheti.
Egy előzetes normakontroll irányulhat a jogszabály tartalmára, valamint a törvény megalkotásának eljárására is. Jelen esetben nemcsak az előbbi, hanem az utóbbi is kifogás tárgyát képezte, hiszen az államfő külön bírálta a törvény elfogadásának körülményeit is. A jogszabályt ugyanis kivételes eljárásban fogadták el, a benyújtása és a parlamenti szavazás között mindössze 26 óra telt el és nem történt sem társadalmi, sem szakmai egyeztetés.
A Sándor-palota szerint a törvényből az sem derül ki, mi indokolta a rendkívüli gyorsaságot, az államfő hivatala továbbá arra is figyelmeztetett, hogy az államnak óvatosan kellene beavatkoznia a pénzpiac működésébe.
Képek forrása: Sándor-palota
SZFM