Másodjára sem sikerült eladni a nagy múltú újpesti fényforrásgyárat és a kapcsolódó ingatlanokat, a november 11-i határidőig most ajánlat sem érkezett. Márciusban még jött. A felszámoló harmadszor is nekifut.
Másodszori próbálkozásra sem sikerült eladni a becsődölt Tungsram budapesti és nagykanizsai gyárait – írja az mfor.hu az Elektronikus Értékesítési Rendszerre hivatkozva. A Tungsram Operations Kft. felszámolója az összesen 56 épületet magában foglaló, 93 ezer négyzetméteres újpesti fényforrásgyárat és a kapcsolódó ingatlanokat (a mellette lévő ipartelep, a magánút és a sportcsarnok) október végén 10,2 milliárd, a nagykanizsai üzemet pedig 2,6 milliárd forintért hirdette meg, az eljárás azonban eredménytelen volt, a november 11-i határidőig senki nem jelentkezett, a november 13-tól kiírt árveréseket így meg sem tartották.
Márciusban még jött licit
Ez volt a második kísérlet arra, hogy vevőt találjanak a nagy múltú magyar cég ingatlanjaira. 2026 márciusában úgy tűnt, az eljárás eredményt hozhat, hiszen a 10,3 milliárdért meghirdetett fővárosi ingatlancsomagra a legmagasabb ajánlat nettó 11,95 milliárd forint volt, ám a pályázatot májusban érvénytelenítették, mert nem felelt meg az eljárásrendnek, és sérült a titkosítás. (A nagykanizsai telepre is érkezett ajánlat, azt is érvénytelenítették.) Most idáig sem sikerült eljutni, hiszen nem jelentkezett senki az árverésekre. Az értékesítő megteszi az intézkedéseket a megismételt értékesítés érdekében, az újabb értékesítési hirdetmény az előző hirdetmény ügyszámán kerül közzétételre – közölték az eredménytelen eljárás után.

Világszínvonal
Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. 1901-ben költözött a Váci út külső, akkor még nem a fővároshoz tartozó részére, itt gyártották a korszak legkorszerűbb fémszálas izzólámpáit. Az Egyesült Izzó vette meg a nagy áttörést jelentő volfrámszálas izzó kizárólagos gyártási és értékesítési jogát, de a céghez köthető számos, már korszakalkotó találmány, például a kriptonlámpa, és a cég felvirágoztatója, Aschner Lipót (a Tungsram névadója) fejlesztette ki a világszínvonalú rádiócsőgyártást is. 1948-ban az Izzót is államosították, több gyárral egybeolvasztották, ekkor indult meg itt a fénycsövek tömeggyártása. A következő évtizedekben katódsugárcsöveket, magnetofonokat, nátriumgőzlámpákat és integrált áramköröket is gyártottak itt és az ország nagyobb városaiban kiépített 11 üzemben. A gyár nevét 1984-ben változtatták át Tungsramra.

Fáziskésés
Az 1989-ben az amerikai GE, majd 2018-ban egy német–magyar csoport tulajdonába került cég a 2020-as évek elején végleg bedőlt, mert nem válaszolt időben a szabályozási változásokra: bevételének nagy részét még évekkel a hagyományos izzók európai betiltása után is azok adták. Az innovatívabb termékekre való átállás későn jött, a covid és az orosz–ukrán háború tovább rontott a helyzeten, és az állami segítség sem oldotta meg a problémákat, sőt, épp a cégnek korábban tízmilliárdos nagyságrendű hitelt nyújtó állami Eximbank kezdeményezett inkasszót a Tungsram ellen. A cég 2022 májusában tömeges elbocsátást jelentett be, több mint 1600 embert elküldött a háromezerből, 2022 végére mindenkitől megvált, 2023 februárjában pedig a felszámolás is megindult. Azóta több üzemen, ipari eszközön is sikerült túladni, de az igazi nagy falatot a most meghirdetett árverések (nagykanizsai iparterület, újpesti ingatlanegyüttes) jelentették volna.
CSG