A képviselő-testület 2011 elején döntött a „Hajrá Újpest” városfejlesztési programról, ami jelentős változásokat kezdeményezett a lakásgazdálkodás területén is. Az eddiginél igazságosabb rendszer kialakításának alapjául az a felmérés szolgált, amit tavaly nyáron minden önkormányzati lakásban élő bérlő részére kiküldetett az önkormányzat.
A dokumentum szerint „a szocializmusból örökölt bérlakás-rendszer elavult, azzal ma már senki nem elégedett, sem a bérlők, sem az üzemeltető, sem a saját lakással rendelkező újpestiek, hiszen a veszteség végső soron az ő pénztárcájukra megy, áttételesen ők finanszírozzák a rossz bérlakás-rendszert. Új, korszerű rendszerre van szükség. A saját lakással rendelkezők jogos elvárása, hogy csak azok részesüljenek szociális támogatásban, akik erre valóban rászorulnak, együttműködnek a fenntartóval és betartják az együttélés normáit. S ők is addig részesüljenek támogatásban, amíg az valóban létszükséglet. Ezért szükséges az új, rugalmas és önfenntartó rendszer kialakításához a szociális ellátások módjának felülvizsgálata is”.
Ezek az elvárások új lakáspolitika kidolgozását igényelték. Az eddiginél igazságosabb rendszer kialakításának alapjául az a felmérés szolgált, amit tavaly nyáron minden önkormányzati lakásban élő bérlő részére kiküldetett az önkormányzat. A kérdőívben a szociális helyzetükkel kapcsolatos kérdésekre kértek választ a bérlőktől, de megfogalmazhattak a lakások bérbeadásával kapcsolatos igényeket, elvárásokat is.
Kérdőívek, válaszok
A szociális alapon bérbe adott lakások száma a felmérés időpontjában 2265 volt. 1109 bérlő töltötte ki és küldte vissza a kérdőívet. A lakásállományban az összkomfortos lakások aránya 47 százalék, a komfortosoké 25 százalék. Lakásméret szerint a bérlők kétharmada 30-60 négyzetméteres lakásban él, miközben az átlagos lakásméret 54 négyzetméter. A lakások 31 százalékában nincs vízóra, pedig ezek felszerelése a lakásfenntartási költségek csökkentésének legegyszerűbb módja. A bérlők közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy amennyiben a jogszabályi környezet erre lehetőséget biztosítana, megvásárolná az általa bérelt lakást. Ezért úgy döntött a képviselő-testület, hogy a bérlők számára kedvezőbb lakáselidegenítési szabályokat állapít meg.
Kevés a gyermekes háztartás
A felmérés legmeglepőbb adata a válaszolók háztartástípusára vonatkozott. Ezek szerint a bérlakásokban átlagosan 1,93 felnőtt és 0,5 gyermek él. A jellemző háztartástípus egy vagy két felnőtt, gyermek nélkül. A gyermektelen háztartások aránya meghaladja a 64 százalékot! Egygyermekes háztartásban a bérlők mintegy 17, kétgyermekes háztartásban 9 százaléka él, a három vagy több gyermeket nevelő háztartások aránya mindösszesen 4,5 százalék. A gyermekek jellemzően az általános iskolai korosztályhoz tartoznak. A háztartások majdnem felében nyugdíjszerű ellátásban részesülő él. A háztartások jövedelme a szükség-, komfort nélküli és félkomfortos lakásban élőknél jellemzően 60.000 – 100.000 forint között mozog, míg a komfortos és összkomfortos lakásokban élőknél leggyakrabban a 100.000 – 200.000 forint közötti jövedelmek fordulnak elő.
Szociális lakbér 2012-ben
A szociális lakbér alapja a költségelvű lakbér, ez összkomfortos lakások esetében 500 Ft/m2. A szociális lakbér ennek 80 %-án, 400 Ft/m2-ben lett megállapítva. Egy összkomfortos, átlagos méretű lakás esetében 21.600 Ft./hó a szociális lakbér. Ehhez a bérlő vagyoni, jövedelmi helyzete alapján lakbér-támogatást lehet igényelni az önkormányzattól, melynek maximális mértéke 30 %. Az előbbi példát folytatva rászorultság esetén a lakbér 280 Ft/m2-re, azaz,15,620 Ft-ra csökkenhet, ami a piaci lakbér harmada-negyede közé esik. Alanyi jogon kapják a 30 % lakbér-támogatást a szükség-, a komfortnélküli, és a félkomfortos lakásban élők, valamint azok a családok, akik az önkormányzattól rendszeres szociális pénzbeli ellátásban részesülnek. Rajtuk kívül lakbér-támogatást igényelhetnek azok a bérlők is, akiknek a lakbére meghaladja az összes jövedelmük 10 %-át, és a háztartás egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a 114.400 Ft-ot.