Az újpesti Megyeri temetőt 1921-ben nyitották meg. Korábban az Apponyi, Tél és Diófa utca, a villamos vonal és a vasúti töltés által határolt területen lévő 1890-ben megnyitott temetőben temettek. Az 1910-es években ez telítődött, így szükségessé vált új terület kijelölése temetkezés céljára.
A régi újpesti temetőt 1964-ig fokozatosan felszámolták, az itt nyugvó elhunytakat különböző kegyeleti helyekre szállították. Területén akótelep épült, melyet a lakosság Szellemtelepnek nevezett el.
A folyamatosan bővülő temető
A Megyeri temető területét az akkori Újpest város önkormányzata gróf Károlyi Lászlótól, megyeri uradalmának Fóti út melletti részéből vásárolta. A közlekedést a közeli villamos vonal szolgálta. A ravatalozás eleinte a Megyeri út mellett ravatalozóban történt, a mai épület az 1940-es évek elején épült meg. A temetőben 1922-től kertészet működött. A kertészet dolgozói fafűtéses növényházban nevelték a palántákat. A helyi szükségletet meghaladó növényanyagot a városi közparkokban használták fel. A kertészet a 80-as évek végére megszűnt, helyette két parcella került kialakításra hagyományos és hamvasztásos temetésre.
1945 tavaszán a Duna jeges árvize az egész temetőt elborította, mely komoly károkat okozott az épületekben és a síremlékeken. Újpest város 1950. január 1.-én Budapest IV. kerülete lett, a temető a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésébe került.
Mindenki keresztje
Az 1980-as évek közepétől jelentős fejlesztések kezdődtek; a főutakon burkolatot építettek, megújultak a műszaki berendezések és a szociális épületek. A ravatalozót eredeti formájának megőrzésével átépítették, a régi három terem helyett két új termet alakítottak ki (1989 ).
A temetőben a hamuszórásos temetkezés kivételével a hagyományos és urnás temetkezési mód számos formájára lehetőség nyílik.
A főbejárattól a ravatalozóhoz vezető úton található a központi kereszt, más néven a Mindenki keresztje, ahol a látogatók leróhatják kegyeletüket, megemlékezve távol nyugvó hozzátartozóikról.
A temető 78 éves működése alatt sok újpesti, angyalföldi, rákospalotai, zuglói és más helyről származó elhunytnak nyújtott végső nyughelyet.
Néhányuk neve – a teljesség igénye nélkül:
Lebstück Mária, huszárfőhadnagy, az 1848-49-es szabadságharc hőse: 26. parcella
Dr. Ugró Gyula, Újpest első polgármestere: 20. parcella
Dr. Semsey Aladár, polgármester: 22. parcella
Halassy Olivér, olimpiai bajnok: 22. parcella
Mády Lajos, egyházszervező református lelkész: Megyeri úti kriptasor
Pállya Celestin, festőművész: 16. parcella
Pécsi Sebestyén, orgonaművész: 16. parcella
Geduly Lajos, evangélikus lelkész: 50. parcella
Dr. Gyökössy Endre, pasztorál-pszichológus református lelkész: 40. parcella
Radics Béla (síremléke képünkön) rockzenész: 50. parcella
A hazájuktól távol elesett szovjet katonák parcellájában az újpesti István térről áthelyezett zászlót tartó katona bronz szobra áll.
1956-os forradalom áldozatainak sírjai a temető különböző helyein találhatók meg.
A Megyeri temető területileg (27 hektár) és egyéb vonatkozásaiban is jelenleg Budapest negyedik legnagyobb temetője. A volt kisvárosi temető napjainkra rendezett nagyvárosi temetővé fejlődött.
(Forrás: A Budapesti Temetkezési Zrt. honlapja)