Több ezer éve termesztik a káposztát, az egyik legősibb zöldséget az ember táplálkozásában. Magyarországon a középkor óta az egyik legfontosabb és legelterjedtebb ételünk.
Értékes tápanyagokat tartalmaz: A, B, C, K vitaminokat, valamint kálium, magnézium, nátrium, vas, jód ásványi anyagokat.
A fogyókúrában jól alkalmazható, mert alacsony az energiatartalma és a glikémiás indexe.
A káposzta serkenti az emésztést, béltisztító hatású, segít helyreállítani a bélflórát, de nehezebben emészthető. Az erre érzékenyeknek puffasztó hatású lehet. Fontos élettani hatása a máj méregtelenítő működésének, valamint a karcinogén anyagok lebontásának serkentése. A nyers káposztalé védi a gyomor nyálkahártyáját, segíti a gyomor-, és nyombélfekély gyógyulását. Fogíny gyulladására is jó hatású. A káposzta levele összetörve jó borogató anyag lehet a duzzadt, ödémás, gyulladt testrészre.
Nyáron a salátákat helyezzük előtérbe, káposztával sokféleképpen készíthetjük: fejes káposztasaláta, csalamádé, majonézes káposztasaláta, répás, almás káposztasaláta. Az uborka és paprika, valamint a fejes saláta és paradicsomsaláta remek kiegészítője lehet a fejes káposzta. Nyersen fogyaszthatjuk szendvicsek mellé is. Közkedvelt étel a párolt káposzta, a káposztás tészta, vagy nudli, és a káposztafőzelékek tejfölös, kapros, paradicsomos változatban. A vendégváráshoz is jó ötlet a káposztás rétes, lángos, pogácsa, vagy pirog. Készíthetünk káposztalevest, kertész levest, de tehetünk vegyes zöldséglevesbe is káposztát. Mivel a káposzta leveles zöldség, a leveleket bármivel tölthetjük, önálló ételként, vagy főzelékkel együtt. Tepsibe lerakhatjuk a megpuhított leveleket és rakott káposztát készíthetünk belőle.
Lettner Annamária
dietetikus