Hiánypótló kötet jelent meg a forradalom és szabadságharc során zajlott fővárosi fegyveres ellenállásról és a felkelőcsoportokról. A szerző, Eörsi László évtizedek óta foglalkozik 1956 budapesti történetével, Külpesti srácok című könyve e kutatásait foglalja össze és teszi teljessé.
A kötet elsősorban a külvárosok forradalmát mutatja be, a XIII. XV., XVI., XVII. XVIII., XIX, illetve a IV. kerületi események feldolgozásával. A szerző rámutat, hogy a peremvidéken a szerveződések gyorsabban indultak meg, mint a főváros belső részein. A felkelőcsoportok nem voltak olyan önjárók, mint a corvinisták vagy a Széna tériek, jóval szorosabb kapcsolatban álltak a helyi forradalmi, illetve nemzeti bizottságokkal.
Eörsi László lapunknak elmondta: a diktatúra megdöntése után létrejött helyi társadalmi önszerveződés Újpesten bontakozott ki a legerőteljesebben. A IV. kerületi Nemzeti Bizottság nemcsak a közigazgatás irányítását vette át, de a közellátás, sőt a közbiztonság megszervezését is. (Ez máshol a Nemzetőrség feladata volt, amely természetesen Újpesten is megalakult, ám az első pillanattól kezdve a Nemzeti Bizottságnak rendelte magát alá.) „Ilyen erős és tekintélyes helyi forradalmi szervezet talán sehol máshol nem volt” – hangsúlyozta a szakember.
A történész szerint ennek több oka is van: az egyik, hogy Újpest a főváros egyik legiparosodottabb kerülete volt, ahol nagyon sok munkás élt; közülük sokan tevékenyen részt vállaltak a harcokban. Másrészt helyi szinten ismert idősebb, tapasztaltabb, korábban már tekintélyt szerzett személyek kerültek vezető szerepbe, akik képesek voltak megszervezni az életet ezekben a rendkívüli napokban.
A kötetben 138 felkelő, nemzetőr és szabadságharcos életútja is olvasható. Többségük kétkezi munkás családból származott, de természetesen kivették részüket a küzdelemből a diktatúra éveiben osztályidegennek minősített megbélyegzett rétegek is.
A könyv függelékében értékes információkat rejtő adatbázist olvashatunk, amelyben áttekinthető a levéltári forrásokból azonosított 421 felkelő és nemzetőr, a 41 legfontosabb per, és a megtorlás áldozatainak listája is.
Bedő Kata kultúráért, oktatásért, társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős alpolgármester az Újpesti Naplónak elmondta: az önkormányzat nagy örömmel támogatja a kötet a megjelenését, különösen azért, mert méltó emléket állít nemcsak az ismert, de az eddig kevésbé ismert ’56-os hősöknek is.