A felmérések szerint minden harmadik 50 éven felüli nő, és minden nyolcadik 50 éven felüli férfi csontritkulásban szenved. Az öregedés azonban nem jár feltétlenül együtt az oszteoporózis kialakulásával.
A csontritkulásban több csontszövetet veszítünk, mint amennyi ugyanannyi idő alatt újraképződik. Ennek eredményeképpen a csontok meggyengülnek, ritkábbá, porózussá és törékennyé válnak. Mivel a csontvesztés nem látható és nem érezhető, a csontritkulás anélkül is kialakulhat, hogy tudomásunk lenne róla.
Megbomló egyensúly
A közhiedelemmel ellentétben a csont nem egy élettelen váz, hanem a szervezet többi szövetéhez hasonlóan egy folyamatos változásban és egyensúlyban levő struktúra. Állandóan megújítja önmagát, a régebbi csontszövet elbomlik, és helyére új kerül. Csontritkulás esetén ez az egyensúly bomlik meg: vagy kevesebb új csont képződik, mint amennyi lebomlik, vagy maga a csontlebontás gyorsul fel, illetve a kettő gyakran együttesen is jelentkezhet.
A kiváltó okok
A csontritkulásnak számos oka lehet. Vannak, akik örökletesen hajlamosak a betegségre, elősegítheti a betegség kialakulását a nem megfelelő, kalcium- és D-vitamin-szegény táplálkozás, a hormonháztartás zavara, vagy a testmozgás hiánya. Csontjaink a 30-as éveink elejére érik el maximális tömegüket; éppen ezért fontos, hogy fiatalkorban megfelelő táplálkozással és testmozgással elősegítsük a minél magasabb “csúcs-csonttömeg” kialakulását.
Figyelmeztető jelek
A porózussá vált csontok már rendkívül enyhe traumát követően is eltörhetnek; jellemzően gyakori a csukló-, felkar- és csigolyatörés, idősebb korban a combnyaktörés. Ha a csigolyák teste összeroppan, a testmagasság akár 10-15 centiméterrel is csökkenhet, és gerincgörbület, púp alakulhat ki. Ez komoly fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal és az állóképesség csökkenésével járhat.
Megelőzhető-e?
Kalcium- és D-vitamin-dús (tej, tejtermék, olajos magvak, halfélék, zöldségek, ásványvizek) táplálkozás, valamint az aktív testmozgás már gyermek- és ifjúkorban elősegíti, hogy felnőtt korra a lehető legnagyobb “csúcs-csonttömeg” alakuljon ki. Idősebb korban célszerű a rizikófaktorok megléte esetén a háziorvos, osteoporosis centrum felkeresése.
(Az újpesti Sanofi-Aventis nyomán)