A határokon átívelő összetartozásról és a magyarok bátor kiállásáról beszélt az önkormányzat június 4-i, kora esti megemlékezésén a Szent István téren a polgármester. Wintermantel Zsolt a kölcsönös felelősségvállalásról is szólt, Pozsony Ferenc, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem professzora pedig ugyancsak kiállt az aktív kapcsolattartás mellett. Az ünnepségen az Anyai fájdalom című szobornál, amelyet az újpestiek trianoni emlékművükként tartanak számon, sokan helyezték el a kegyelet virágait. Többek között dr. Hollósi Antal országgyűlési képviselő és Németh Edit Éva önkormányzati képviselő koszorúzott.
A polgármester a történelmi tények rövid felelevenítése és a zabolai Gyöngyharmat néptáncegyüttes műsora után lépett a mikrofonhoz. Legelőször emlékeztetett: a magyar országgyűlés három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy azok számára, akik felmenői a történelmi Magyarország területéről származnak, megkönnyíti a magyar állampolgárság felvételét, június 4-ét pedig a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítja.
– Az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően 370 ezren (!) vették fel a magyar állampolgárságot – emelte ki a számadatot, majd felhívta a figyelmet: amellett hogy az összetartozás lehetőség minden magyar számára, egyben felelősséget is jelent.
Az aktualitásokról úgy fogalmazott, az elmúlt három év tanulsága, hogy ki kell állni a magyar érdekekért, a bátorság meghozza az eredményt, Magyarország ezért teljesít jobban. Hozzátette: saját utat választottunk, kiállunk igazunk és értékeink mellett, és ezért van okunk büszkének lenni.
A nemzeti összetartozással kapcsolatban úgy fogalmazott, csaknem tizenötmillió magyar jóval többre képes együtt, mint tízmillió. Széchenyi szavaival élve: egynek minden nehéz, soknak viszont semmi sem lehetetlen.
A néptáncegyüttessel Újpestre látogató dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem professzora hasonló elveket és célokat fogalmazott meg. Találkozni, erőt meríteni, jövőt építeni jöttek ide, hiszen kultúránk és identitásunk összeköt bennünket. Visszautalt arra, hogy az Erdély virágai című kiállítást megnyitó-szervező a szentendrei skanzenben negyven évvel ezelőtt nem kaphatott helyet a trianoni határokon túli magyar kultúra bemutatása, és arról is csak félve szabadott említést tenni, hogy Mátyás király Kolozsváron született.
A professzor Csoóri Sándor szavait idézte, miszerint „látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók”. Szerinte ezért van szükség találkozóra, párbeszédre, amihez hozzájön, hogy ma már szabadon utazhatnak és felvállalhatják állampolgárságukat, identitásukat, bár figyelmeztette hallgatóságát arra is, hogy mindezek a szabadságok felelősséget is rejtenek.
M. Orbán András