Újpesten közel háromszáz elnevezett közterületet találunk. Sorozatunkban arról kérdezzük az újpestieket, tudják-e, kiről, miről kapta nevét az utca, ahol otthonuk található.
– Blaha Lujza a nemzet csalogánya volt – mondja egy idős úr a kertvárosban, amikor megszólítjuk. Mint megtudjuk, a szomszédos utcában lakik. Kérésünk ellenére őrzi inkognitóját.
– Talán mert sokat tud a Nemzeti Színház Örökös Tagja címet elsőként kiérdemlő művésznőről – kajánkodunk.
– Lárifári – legyint Pista bácsi, aki nem talál ebben pikantériát –, én éppen akkor születtem, amikor Blaha Lujza eltávozott a földi világból. Apámék azonban sokat meséltek róla, erre emlékszem, látták Újpesten is fellépni.
Pista bácsi még beszédes, visszakérdez, tudjuk-e honnan a nemzet csalogánya név, de választ sem vár: a német ajkú pesti lakosság tódult a színházba, ahol Blaháné, aki első férjének vezetéknevét a többszöri házasságkötések ellenére is megtartotta, magyarul énekelt…
Sajnáljuk, hogy színháztörténészünk nem fedi fel inkognitóját, majd egy közismert lakót keresünk.
– Nos, a helytörténeti adatok alapján még Blaha Lujza életében, 1922-ben nevezték el róla az utcát.
A korszak ünnepelt művésze volt, akinek nevét, szintén még életében, színház is őrizte Újpesten. A mai István út és Árpád út sarkán lévő Éden Színházat az 1910-es évek elején Papír Sándor (Szepes Máriának, a Pöttyös könyvek szerzőjének apja, a szerk.) átépítette. Az időközben Újpesti Népszínházra átkeresztelt teátrumban Blaha Lujza és Jászai Mari is fellépett. Az első világháború után az épületet megfiatalították, és népszerű művésznő tiszteletére a Blaha Lujza Színház nevet kapta. Minderről Kovács „Jocó” József, a közismert zenész és festőművész mesél nekünk.
– Gyermekkori emlékeim Újpesthez kötnek, és nagyon szívesen élek itt. Úgy gondolom, ha egy apuka, anyuka kézen fogja kisgyermekét, és itt, a kertvárosban egy sétát tesz vele, nagyon sok történelmi
utcanevet talál, megelevenednek a történelemkönyvek lapjai. A kertváros azonban a lokálpatriotizmuson túl építészeti felfedezésekre is ösztönöz.
Ha már a századforduló idejét érintjük Blaha Lujzát említve: hozzám nagyon közel áll ennek a kornak a művészete. Kedvelem művészeti alkotásokban és világképben egyaránt a szecessziót, s lenyűgöz, hogy tőlünk nem messze éppen egy ilyen stílusjegyű kúriát találok. Magával ragad a Bauhaus formaképzése. Nagy kedvencem a Blaha Lujza utcában a fiatal családokat befogadó fecskeház, amelyet már akkor is „ismertem”, amikor a Magyar Pamutipar munkásnőotthona volt. Az átalakítást izgatottan vártam, nagy örömömre a szövőnőket ábrázoló dombormű nem csupán megmaradt, hanem az utca felé fordították. Rendkívül ügyesen ötvözték a szocreált a Bauhausszal. Nagyra értékelem, ha egy új tulajdonos nem lebont, hanem átalakít, és azt kiválóan teszi.
B. K.
Idézzük az Újpesti utcanévlexikont: Blaha Lujza utca (1924) Vécsey Károly utca 74.-től a Fóti út 139.-ig. Blaha Lujza (1850–1926.) színművésznő volt.