Az Országgyűlés 2010. november 16-i ülésén az alábbi témákban hozott határozatot.
A Parlament döntött a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, illetve ezek kialakításáról és területi integrációjáról. A kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveit jelentik. A fővárosi és megyei kormányhivatalt a kormánymegbízott, a hivatali szervezetet a főigazgató vezeti. Szervezeti egységei a törzshivatal, valamint a szakigazgatási szerv. Koordinációs feladatait a fővárosi és megyei államigazgatási kollégium segíti elő. A kormányhivatalra jellemző a hatékonyabb szervezeti struktúra, az ügyfél-centrikus területi államigazgatás. A hivatal felett osztott irányítás érvényesül, ami azt jelenti, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszteri szerv irányító jogköre mellett minden ágazat az adott ügycsoportok tekintetében szakmai irányítóvá válik. A fő államigazgatási feladatokat öt nagy csoportba sorolták: hatósági tevékenység, a helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, a területi államigazgatást érintő funkcionális feladatok, a kormányzás területi feladataiban való részvétellel összefüggő feladatok és egyéb feladatok.
A határozat szerint emellett az internet hozzáféréssel rendelkező ügyfelek számára – amennyiben igénylik – e-mailben értesítést küldenek a döntésekről. A költségmentesség iránti kérelmek elbírálásáig a hatóságnak kell viselnie a költségeket, így gyorsítva az ügyintézést. 2011. január 1-től a hatóságoknak és az ügyfélszolgálati irodáknak biztosítaniuk kell az időpontfoglalás lehetőségét.
Az Országgyűlés módosította az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvényt. Az 1989-es alkotmányozási revízió az ügyészség alkotmányjogi helyzetét változatlanul hagyta, így ennek megszilárdítása mellett kedden az újonnan megszavazott törvény a legfőbb ügyész megbízatási idejét hat év helyett kilenc évre növelte. Emellett egy régóta rendezésre váró problémát is sikerült megoldani, melynek következtében a 65. életévét betöltött ügyészt a legfőbb ügyész felmentheti, így segítve méltó visszavonulását.
A Parlamentben döntöttek az Alkotmányról, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról és az egyes gazdasági és pénzügyi törvény megalkotásáról. A demokrácia erősítését is szolgálja, hogy a kormánypárt betartja szimbolikus ígéreteit, így például azt, hogy visszaszerzi a kifizetett végkielégítéseket, illetőleg megszünteti a végkielégítések rendszerét. A döntés ideiglenes, s az ezt tisztázó alaptörvényt jövő tavasszal fogadják el. A konstrukció középpontjában a 98%-os különadóról szóló törvény állt. A különadó az állami költségvetés bevétele. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Munkástanácsok javaslatát is figyelembe véve 3,5 millió forintban maximalizálták azt az összeget, amin felül különadót kell fizetniük a közszféra munkavállalóinak. Az állami és önkormányzati vezetők esetében maradt a 2 millió forintos határ. A törvény személyi hatálya alá tartozó magánszemélyek meghatározott jövedelmük után különadó fizetésére kötelezettek. A különadó mértéke az adóalap 98%-a, és a különadó-alap után további 27% egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt, akinek a befizetésről igazolást kell kiállítani. Az új hatásköri jogszabályt a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, így az Alkotmánybíróságnak meg kell szüntetnie azon ügyekben az eljárást, melyekben megszűnt a hatásköre.
Az Országgyűlésben döntöttek a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről is. Az Európai Unió Tanácsa 2008 decemberében fogadta el a tartással kapcsolatos rendeletet. Az Unió célja, hogy biztosítsa a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak hatékony nemzetközi behajtását. Az intézkedés mindenekelőtt gyermekvédelmi szempontból fontos, ugyanis a tartási követelések túlnyomó többsége a gyermektartásra vonatkozik. A Rendelet, hogy egy valódi igazságügyi térség jöjjön létre, tovább egyszerűsíti a tartási kötelezettséget megállapító határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására irányuló eljárást. Annak érdekében, hogy a Rendelet itthon is érvényesüljön, arról is határoztak, mi a teendő, ha egy másik uniós tagállamban hozott határozat hazai végrehajtásáról van szó: melyik bírósághoz kell fordulni a kérelmekkel kapcsolatban, illetve hogy mit kell tenniük azoknak az itthoni ügyfeleknek, akik ügyeiket külföldön kívánják végrehajtani. Mindezek érdekében a javaslat módosította a nemzetközi magánjogról, a bírósági végrehajtásról, az illetékekről és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt.
Döntés született az adó-és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó-és vámjogi tárgyú törvények kérdésében is. Hazánkban az általános adóterhelés szintje rendkívül magas, a munkabért kétféle adókulcs érinti, de vannak olyan jövedelmek, melyek külön adóznak, több eltérő adókulccsal. Az adóváltozások hatására ez elkövetkezendő három évben nőni fog a lakosság rendelkezésre álló jövedelme – az NGM előzetes számításai szerint 2011-ben 308 milliárd forinttal több marad az embereknél-, így emelkedésre lehet számítani a fogyasztások, illetve a megtakarítások szintjén. Az elfogadott törvényjavaslat értelmében tehát minden jövedelemre egységesen egykulcsos, 16%-os mértékű lesz az adó. A „szuperbruttósítást” ennek ellenére el kell végezni, ám az adómódosítások szerint ez fokozatosan kerül kivitelezésre, és 2013-ra teljesen megszűnik. Minden olyan jövedelem adója 16%-ra csökken, amely után személyi jövedelemadót kell fizetni (pl. ingatlanértékesítésnél az osztalék). Az alacsonyabb jövedelműek helyzetét figyelembe véve az adójóváírás továbbra is megmarad, mértéke a jövőre a bér 16%-a, de legfeljebb havonta 12.100Ft. A családok számára az új szabályok jelentős támogatást nyújtanak, s a támogatás igénybevétele már nem fog attól függni, hogy mennyi a szülők keresete. A gyermekes családok számára adókedvezményt biztosít a Kormány, 1 és 2 gyermek esetén gyermekenként havi 62.500 Ft, 3 gyerek vállalásától gyermekenként havi 206.250Ft adóalap-csökkentés lehetőségét.
Az adó továbbra is csökkenthető lesz, pl. a sporttal kapcsolatos adókedvezményekkel, és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba teljesített saját befizetések után is kérhetünk vissza adót. A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után továbbra sem kell járulékot fizetni, s 2011-től az adókulcs 16%-ra csökken. Adómentessé váltak az alábbi jövedelmek: nyugdíj, gyes, ösztöndíj-juttatások, lakáscélú munkáltatói támogatás. A társadalombiztosítás tárgykörében egyrészt megszűnik a sokat vitatott tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, másrészről pedig a nők kedvezményesen, 40 éves munkaviszony után nyugdíjba mehetnek.
Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével senkinek nem növekszik a személyi jövedelemadó-terhelése, sőt, azok adója csökken, akik eddig a legtöbb adót fizették, és 2011-ben minden gyereket nevelő családnál több pénz marad a családi kasszában. Ez igaz az egygyerekesekre is, de természetesen a 2, 3, vagy több gyereket nevelőket is fokozatosan egyre nagyobb összeggel támogatja a családi adókedvezmény bevezetése. 2011-ben csak a bankoknak, a távközlési szektorba tartozó cégeknek, az energiaszolgáltatóknak és a nagy kereskedelmi áruházláncoknak kell több adót fizetnie.
Dr. Hollósi Antal és Wintermantel Zsolt
Újpest országgyűlési képviselői