Számos jogszabály módosult az utolsó üléssorozaton. Megújult többek között a közalkalmazottakról, a köztisztviselőkről, a társasházakról, a bíróságok működéséről szóló törvény, de új szabályozás érvényes a GYES-re, az energiaszolgáltatókra, a MOB-ra vagy a családtámogatásra is.
A képviselők döntöttek arról, hogy a jövőben a Bethlen Gábor Alap felváltja a Szülőföld Alapot, egyszersmind átcsoportosítja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál a határon túli magyarok támogatására rendelkezésre álló forrásokat, így az erre a célra szánt forrásokat egy egységes, önálló, elkülönített állami pénzügyi alap kezeli.
A Bethlen Gábor Alap a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásai alapján végzi tevékenységét, ami garancia a határon túli magyarok véleményének becsatornázására.
Az Országgyűlés három fő területen változtatta meg a köztisztviselők jogállására vonatkozó szabályozást:
A jövőben lehetőség lesz az Önkormányzatoknál, a munkáltató általi, indokolás nélküli, rövid, határidővel történő felmentésre. Indokolt esetekben személyi illetmény megállapítása is lehetséges lesz, a „kétmilliós bérplafon” határán belül. A 10.000 fő feletti településeken, a körzetközponti, megyei jogú városi, megyei, kerületi, és a fővárosi önkormányzatnál a munkavégzés hatékonyságát több vezetői szint bevezetésével növelik majd.
Módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény is. A változás kinevezett vezetői rendszer felszámolására irányul és újra bevezeti a korábban alkalmazott modellt. A kinevezés szerinti munkakört és magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást állítja vissza valamennyi ágazatban. A módosításra azért volt szükség, mert eddig a kinevezett vezetői státusz esetén „visszahívásra” nem volt lehetőség, csak közös megegyezéssel, esetleg átszervezés miatt volt csak megszüntethető a jogviszony.
A képviselők elfogadták a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A bírósági reformok óta eltelt több, mint tíz év során felhalmozódott tapasztalat alapján ugyanis mostanra indokolttá vált áttekinteni, hogy a bírósági rendszernek milyen új kihívásoknak kell megfelelnie a jövőben; melyek azok az értékek, elvek, intézmények, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és hosszú távon is bebizonyították, hogy a társadalom érdekét szolgálják, és melyek azok, amelyek módosításra, kisebb vagy nagyobb változtatásra szorulnak .
Az igazságszoltáltatás átalakítását szolgálja a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényjavaslat is, amelynek célja, hogy a területi illetékességi szabályok egy közös, minősített többséget nem igénylő, önálló törvényben kerüljenek rendezésre. A törvényjavaslat változatlan tartalommal veszi át a hatályos területi illetékességi felosztást. Ennek értelmében a jelenlegi szabályozás szerint a Győri Ítélőtáblához tartozó Zala megye átkerül a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területéhez. A módosítás hozzájárul a kiegyenlítettebb munkateher kialakításához, és ennek köszönhetően az eljárások gyorsításához.
Elfogadták az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Az abban foglaltak alapvetően két célt tűznek ki: egyrészt a természetes személyek lakóhelyadatának megismerésével kapcsolatban felmerült anomáliák kezelését, másrészt pedig a cégeljárás teljeskörű elektronizációjának megvalósítását. A céginformációban e törvény hatályba lépése nyomán minden adat automatikusan megismerhető lesz, nem kell külön kérelmezni a természetes személy lakóhelyének megismerését, a megismerés bárki számára egyenlő feltételekkel lesz biztosított. Az adatok megismerésének e módja az adminisztrációs tehercsökkenés mellett erősíti a forgalom biztonságát és a hitelezői érdekek védelmét.
Módosultak az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények. Az új szabályozás szerint a korábbi rendelkezésre állási támogatást 2011-től az ún. bérpótló juttatás váltja fel. A juttatás 2012-ben már csak annak a személynek lesz folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni. További feltételként az önkormányzat rendeletben írhatja elő, hogy a bérpótló juttatásban részesülő a lakókörnyezetét rendben tartsa. Megszűnik a közcélú foglalkoztatás is, de a juttatásban részesülő köteles továbbra is együttműködni a munkaügyi szervezettel.
Egy módosítás elfogadásával a korábbi energiatámogatási rendszer alsó két jövedelmi kategóriájába tartozó közel egymillió háztartás továbbra is jogosult lesz állami támogatásra.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása következtében megvalósul az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése az általános iskola 8. évfolyamán tanuló, rászoruló gyermekekre, valamint a gyermekétkeztetés térítési díja a napközbeni ellátási formáknálmegemelésre kerül a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltséggel. Az elfogadott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok eredményeként azonban kizárólag a bölcsőde esetében növekednek az ellátásért fizetendő térítési díjak.
A családok támogatásáról szóló törvény módosításának lényege, hogy a gyermekgondozási segély folyósítási idejét két évről három évre állítja vissza és ezzel párhuzamosan a gyermeknevelési támogatást a legkisebb gyermek három éves korától lehet majd igénybe venni. A család és a munkavégzés összeegyeztetését szolgálja a gyermekgondozási segély melletti legfeljebb heti 30 órás időtartamú részmunkaidős munkavégzési korlát, amely alól kizárólag az otthon végzett munka jelent kivételt.
A jövőben a gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat. Az elfogadott módosítások eredményeként a kereső tevékenységet folytató – GYES-jogosultak – egységesen legfeljebb 2011. március 31-ig még a korábbi feltételekkel, azaz munkaidőkorlát nélkül végezhetnek az ellátás mellett munkát. Elfogadásra került az a javaslat is, mely kimondja, hogy ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet a GYES-ben részesülő személy azzal a megkötéssel, hogy ikrek esetében csupán egy gyermek után lesz jogosult GYES-re.
Az Országgyűlés elfogadta továbbá azt a javaslatot is, miszerint a GYES havi összege ikergyermekek esetén azonos, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kettő gyermek esetén 200 százalékával, három gyermek esetén 300 százalékával, négy gyermek esetén 400 százalékával, öt gyermek esetén 500 százalékával és 6 gyermek esetén 600 százalékával.
A kormány előterjesztése a jövőben biztosítja annak a lehetőségét, hogy a családi pótlék egyenlő arányban, de két jogosult számára kerüljön folyósításra abban az esetben, ha a szülők bírósági döntés alapján megosztva, de egyenlő időtartamokban gondoskodnak gyermekükről. Módosításra kerülnek az anyasági támogatásra vonatkozó szabályok is, melynek következtében az anyasági támogatást a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó, és a terhesgondozáson való részvétel feltételét teljesítő anyáknak a jövőben állampolgárságra tekintet nélkül biztosítani kell.
Az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatot is, melynek következtében a megváltozott munkaképességű munkavállaló definíciója megváltozik: azok a munkavállalók, akiknek munkaképesség csökkenése illetve egészségkárosodása nem éri el a 40%-ot, de az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztathatóak, a továbbiakban nem tartoznak a megváltozott munkaképességű munkavállalók közé.
A honatyák döntöttek a társasházakról szóló törvény módosításáról. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybe vételéről szóló törvényi kötelezés az éves közgyűlések elé terjesztendő előző évi beszámoló alapján elkészített elszámolás és következő évi költségvetés vizsgálatára vonatkozik.
A Javaslat a korábbi tízmilliós éves pénzforgalmi értékhatárt húszmillióra emeli, mert ez önmagában jelenti a tízmillió forintos bevételt. A Javaslat emellett a közös képviselőnek, illetve az intézőbizottság elnökének lehetőséget ad a nem fizető tulajdonostársakkal kapcsolatosan hatékonyabb és gyorsabb fellépésre.
Módosult a sporttörvény is. A Javaslat egyrészt visszaadja a MOB-ot, mint köztestületet megillető legfontosabb döntési kompetenciát az olimpiai felkészülésre szánt sportcélú állami támogatásokról való döntés és a támogatások folyósítása tekintetében. Emellett a MOB, mint a londoni olimpiára való felkészülést koordináló szervezet jogkörévé kell tenni, hogy a sport egyes stratégiai fejlesztési területeinek támogatásáról is rendelkezhessen. Garanciális rendelkezés, hogy az ide tartozó egyes szakmai támogatási tételeket a költségvetési törvénynek kell kötelező jelleggel tartalmaznia.
A hőenergiával kapcsoltan villamos energiát termelő erőművek kötelező átvételi jogosultságainak 2010. december 31-ei hatállyal történő megszűnéséből eredő negatív hatások kiküszöbölésére, illetve mérséklésére ad lehetőséget az egyes energetikai témájú törvények valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. A kötelező átvételi rendszert meghosszabbítja a távhőtermelők vonatkozásában, és ezt érvényesíti is a fogyasztók irányában is, tehát egy átmeneti áremelési moratóriumot jelent az erőművek számára 2012. június 30-ig.
Módosult a sztrájktörvény is. A sztrájkjog gyakorlása a közszolgáltatásokat nyújtó munkáltatóknál a még elégséges szolgáltatás biztosításához kötött, amelynek mértékét és feltételeit a sztrájkról szóló törvény eddig a felek megállapodására bízta. A megállapodás elmaradása jogbizonytalansághoz vezetett a sztrájk jogszerűsége tekintetében, ezért az elfogadott törvény a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek meghatározását törvényben is lehetővé teszi. A törvény egyértelművé teszi azt is, hogy jogellenes az a sztrájk, amely a még elégséges szolgáltatás biztosítására vonatkozó törvényi követelményt sérti, valamint a sztrájkjoggal való visszaélés is jogellenességhez vezet.
A Tisztelt Ház tárgyalta a 2011. évi költségvetést is. A költségvetési törvény pontosan mutatja azt a tényt, hogy a Kormány szakított elődjei megszorításokra alapuló felfogásával, és a hiányt, az államadósságot nem a társadalom nagy részét sújtó megszorításokkal kívánja csökkenteni. A büdzsé jelentős előnyt biztosít a munkát vállaló, egy vagy több gyermeket nevelő családok számára – az adórendszer átalakításán keresztül, az elmúlt húsz év legjelentősebb adócsökkentésével. Az Új Széchenyi Terven keresztül segíti az üzleti a kis- és középvállalkozásokat. Strukturális átalakításokat és karcsúsítást alapoz meg a közszférában. A határon túli magyarok számára kedvezményes honosítási lehetőséget biztosít. Megkezdi az egészségügy átalakítását – a szükséges forrásokat a járulékok mellett a központi költségvetés adja majd. Átalakítja és biztonságossá teszi a nyugdíjrendszert.