Sorozatunkban egykori újpesti városképeket, utcarészleteket szembesítünk a mával.
Az indóházat ábrázoló fotó 1916-ban készült. A vasútvonal fejlesztése és a vasútállomás kialakítása egyenes következménye volt a gyors fejlődésnek,
továbbá a személy- és nagybani szállítás vízi utakról a szárazföld felé terelésének. Magyarország első vasútvonalát, a Pest–Vác-vonalat a Magyar Középponti Vasút Társaság hozta létre, 1846. július 15-én avatták. Maga József nádor és felesége, továbbá Széchenyi és Kossuth is ott voltak az ünnepélyes
avatáson. A vasútállomásokon és a sínek mentén ott voltak Pest-Buda és a nyomvonal által érintett települések lakosai is. A 33 kilométer hosszú vonalon – a
Dunakeszin töltött tízperces várakozási idővel együtt – egy óra alatt ment végig a gőzös. Az első magyar gőzüzemű vasútvonal, a Pest és Vác közötti szakasz terve a közigazgatási határ szempontjából Palota községet érintette. A két település életét
közvetlenül érintő vasútállomás is a Palota nevet kapta.A Palota állomás néven létrejött megálló a község központjától mindössze egy kilométerre létesült. Újpest szerepe ekkor még nem volt számottevő. Az eredeti indóház helyett 1871 körül – a vasúttársaság által készült típustervek alapján – épült a ma is használt,
jellegzetes állomásépület. 1894-ben az állomás neve Palota-Újpest állomás lett. 1907-ben pedig RákospalotaÚjpestre változtatták. Az Újpest név beemelését a település gyors és dinamikus fejlődése, a lakosság és ezzel együtt a személy- és teherforgalom növekedése indokolta. 1902–1905 között tíz újpesti ipari üzemhez épült iparvágány. Az állomás épületét 1996-ban, a vasút alapításának 150. évfordulójára tetőcserével és külső festéssel újították fel. Ekkor készültek el az emelt peronok is.
B. K.