Számos ismert és elismerést szerzett sportolója van Újpestnek, akikről megemlékezünk és vannak kiemelkedő sikert hozó sportágaink. A kézilabda nem ilyen. Egyetlen élvonalbeli képviselője az 1950-es évek közepén, néhány évre, a Vörös Lobogó Újpesti Gyapjú csapata volt. Valószínűleg ezért nem maradt meg a helybéliek emlékezetében a szakág egyik meghatározó játékosa, Jóna Magda.
Szüleitől a Magdolna Erzsébet nevet kapta 1934. augusztus 13-i születésekor. A Thaly Kálmán utcai gyermekkori házat már rég átépítették. Apja újpesti munkás, de már nagyapja is a településen élt és tímárként dolgozott a századfordulón.
Még kutatásra szorulnak az életét befolyásoló körülmények. Nem ismert, hogyan került a kézilabda bűvöletébe, mikor figyeltek fel rá, mivel töltötte napjait a sportsikerek utáni évtizedekben. Pályafutásának kimagasló eredményeit viszont megőrizték a statisztikák.
1955-ben viselte először a címeres mezt. 1957-ben tagja volt az első női kispályás világbajnokságon részt vevő magyar válogatottnak, amely Belgrádban második helyezést ért el. Abban az időben még nem volt gyakori a nemzetközi megmérettetés. A harmadik VB-t 1965-ben Dortmundban, az akkori NSZK-ban rendezték meg. A magyar kézilabdázás csillaga ekkor ragyogott a legfényesebben, és talán ez az év jelentette Jóna Magda sikereinek csúcspontját is: a csapat világbajnoki aranyéremmel tért haza! Meg kell említeni a sikeredző Török Bódog, Bogyi bácsit, aki több mint húsz évig irányította a válogatottat 1956-1978 között, ami a mai sportéletben lehetetlen teljesítménynek tűnik.
Magda 1966-ig 45-ször szerepelt a nemzeti csapatban. Ennek alapja a klubcsapatokban mutatott eredményes játéka. Átlövőként feladata a góllövés volt, amit időnként elváráson felül teljesített. 1959-ben a Győri Vasas ETO csapatát bajnoki címhez segítette: a 225 lőtt gólból egymaga 102-t szerzett. Mutatja kimagasló teljesítményét, hogy a 2. helyezett Goldberger együttese csapatként összesen jegyzett 139 találatot! Ez szinte magától értetődően gólkirálynői címet jelentett, ami 1960, 1963 és 1964-ben is neki járt. De bajnoki trófeából még több került a vitrinébe. A győri sikerek (1960-ban még egy 2. hely) után 1963-ban a Budapesti Spartacushoz került, ahol folytatódott a jó sorozat: 1963, -64, -65 és 1967 az újabb bajnoki címek évszámait jelölik (1966 – 2. hely). Ebből a korszakból van egy Magyar Kupa győzelme (1963 – akkor MNK, Magyar Népköztársasági Kupa), egy Bajnokok Ligája 2. helyezése (1965 – akkor BEK, Bajnokok Európa Kupája) és a már említett világbajnoki arany.
Sportolóként az ország élcsapataiban szerepelt, de példamutató sikereit újpestiként érte el. Itt élt köztünk a Csokonai utcában, míg 1993-ban a Megyeri úti temetőben örök nyugalomra lelt.
Emlékezés: október 23-án
A Magyar Kézilabda Szövetség Emlék Albizottságával 2012. október 23-án terveink szerint kb. 10.20-kor helyezzük el a halottak napi megemlékező koszorút sírjánál, a 35-ös parcellában.
Mint a sportoló nagy tisztelője és a Jóna családok amatőr kutatója (www.jonafamily.eu) nagyon örülnék, ha ez az újságcikk eljutna azokhoz, akik ismerték Magdát.
Jóna Sándor