Bár a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy a magyar egészségügyben van elegendő lélegeztetőgép és szakember a koronavírus-járvány kezeléséhez, az orvosok és az ellenzéki szakpolitikusok sem túl bizakodóak Orbán Viktor kijelentései kapcsán.
Elvesztegetett nyár, nulla előrelátás
„Orbán Viktor legutóbbi bejelentésétől mindenki megnyugodhatott, csak a szakemberek lettek idegesek. A lélegeztetőgépek márciusi-májusi beszerzése ebben a formában ugyanis szükségtelen volt, és csak néhány ember zsebét tömték vele”
– fogalmazott az Újpest Médiának Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció egészségügyi szakpolitikusa, aki hangsúlyozta: a beszerzések során jó lett volna, ha a kormány arra törekszik, hogy egyféle típusú lélegeztőgépből töltse fel a szükséges műszerparkot. Ez a szervizelést és a működtetést is olcsóbbá tette volna.
„Ehelyett 8-10 féle, a szakma számára ismeretlen hátterű géppel kell dolgoznia az orvosoknak. Holott ezek nem olyan egyszerű berendezések, mint egy televízió: az üzembe helyezésükhöz, a működtetésükhöz és a karbantartásukhoz egészségügyi és műszaki szakemberekre egyaránt szükség van. Ezeknek a képzése a nyáron nem történt meg”
– mutatott rá Komáromi, aki szerint az intézmények sem kaptak plusz keretet arra, hogy fölvegyenek ilyen szakembereket, sőt a kórházigazgatók örültek annak, ha a meglévő forrásaikból a már alkalmazott kollégákat fizetni tudták.
Dr. Komáromi Zoltán
Hozzátette: a nyár arra is kiváló lehetőség lett volna, hogy a többi szakterületen dolgozó ápolókat célirányosan átképezzék a koronavírusos betegek ellátására, hogy a második hullámban átirányíthassák őket a járvány miatt amúgy is leálló osztályokról.
„Ha a nővérek mellett nemcsak segédnővérek dolgoznak, hanem olyan szakképzett munkaerő, aki képes ellátni a lélegeztetett betegeket, akkor máris nagyobb biztonsággal és akár nagyobb számban tud betegeket fogadni egy kórházi osztály”
– nyilatkozta a DK-s szakpolitikus, aki szerint „kapitális hiba, hogy a járóbeteg-szakellátásból vezényelnek át szakképzett nővéreket és szakorvosokat”, amit nagyon meg fog érezni a lakosság-közeli ellátás:
„Szakrendelések fognak szünetelni, a krónikus betegek gondozása, ellátása sérül, emiatt tovább fognak nőni a várólisták, illetve olyan betegeket kell majd kórházban kezelni, akik a szakrendelőkben elláthatók lettek volna.”
Komáromi Zoltán szerint a kormány nem meri meghozni a szükséges, ám politikailag népszerűtlen járványügyi lépéseket. Úgy véli, abból, hogy a kormány nem elég széles körben és nem ingyen tesztel; illetve a kontaktkutatásra nem biztosít kellő kapacitást és információt a hivatalos szerveknek, látszik, hogy:
„A kormánynak nincs átfogó, szakmailag megalapozott terve a vírus megfékezésére.”
Régi probléma köszön vissza
„Az elsődleges probléma továbbra is a fennálló humánerőforrás-krízis az egészségügyben, amely nem oldódik meg egyik napról a másikra”
– ezt már az Indexnek nyilatkozta Havasi Gábor mentőápoló, a főváros egészségügyi tanácsnoka.
Havasi Gábor
A Momentum politikusa arra is kitért, hogy az intenzív terápia során egy ápoló legfeljebb két beteget tud ellátni a szakma szabályai alapján. Erre szerinte egészen biztosan nem lesz kapacitás.
A király új lélegeztetőgépei?
„A lélegeztetőgépek, amelyek elvileg 16 ezres nagyságrendben érkeztek Magyarországra, pontosan hova kerültek, konkrétan hol vannak, látta-e ezeket valaki? Működnek ezek egyáltalán? Ha a kormány annyira büszke új szerzeményeire, miért nem posztoltak még képeket az új eszközparkról a közösségi oldalakon?”
– tette föl a portálnak a költői kérdéseket a Jobbikos országgyűlési képviselő, Lukács László György.
Dr. Lukács László György
Az utóbbi évek trendjeiből kiindulva ő is arra figyelmeztetett:
„Ha igazán eluralkodik a krízisállapot, egy orvos, ápoló… stb. egyszerre csak egy helyen tud dolgozni, ideiglenesen megszűnnek a másod-, valamint harmadállások, a helyettesítések és a vállalkozós megoldások.”
Fegyver nélkül az ütközetben
Portálunk korábban írt arról, hogy a budapesti intézmények lélegeztető kapacitása vészes ütemben telik be, a közösségi médiában azóta újabb üzenetben nyomta meg egy szakember a vészcsengőt.
Máté-Horváth Nóra aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos Facebook-bejegyzésében többek között úgy fogalmazott:
„Sajnos az, hogy senki nem marad ellátatlanul, valamint az, hogy „a kórházi kapacitások szinte korlátlanul állnak rendelkezésre”, egyáltalán nem igaz. (…) Azonban ami az igazán szűk keresztmetszet, és ami a leggyengébb láncszem az egész COVID ellátásban, az az intenzíves szakápolók száma.”
A szakorvos szerint kevesebb mint 2000 ilyen ápoló kénytelen a fertőzésnek állandóan kitéve, napi 24 órában, a hét minden napján szembenézni a járvány második hullámával.
„Ez a réteg megint azt érzi, senki nem figyel rájuk, pedig ők viszik a hátukon az össztársadalmi felelősséget”
– áll az őszinte politikai kommunikációt, társadalmi összefogást és a járványügyi szabályok betartását sürgető nyílt levélben.