A város szélén, vészhelyzetben

  •  
  •  
  •  

Miközben a közvéleményt elsősorban az foglalkoztatja, mikor költözik végre a Jókai utcai épületéből ki és a Görgey úti SZTK-épületébe be a gyermek-szakrendelő, ismét vészharangot kongatnak a rendelőintézeteket is működtető, a fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet felett. A Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet az elmúlt évtizedekben súlyponti szerepet kapott nemcsak Újpest, hanem Rákospalota és az agglomeráció fekvőbeteg ellátásában. Ellátási területe az alapvető szakmákban Újpest és Rákospalota 200 000, a traumatológiai ellátást nézve az Észak-Pest megyei régió közel fél millió lakosa. A kórházba önkormányzati biztost rendeltek ki.

Normal
0

21

false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE

MicrosoftInternetExplorer4

st1:*{behavior:url(#ieooui) }


/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-style-parent:””;
font-size:11.0pt;”Calibri”,”sans-serif”;
mso-fareast-“Times New Roman”;
mso-bidi-“Times New Roman”;}

 Újpest Önkormányzata attól tart: a kórházat fenntartó Fővárosi Önkormányzat gazdasági okokra hivatkozva rövidesen kimondja azt az ítéletet, melynek nyomán a kórházban az aktív fekvőbeteg ellátást megszünteti. Újpest városvezetői: dr. Derce Tamás polgármester, Nagy István alpolgármester, valamint dr. Hollósi Antal önkormányzati képviselő, a népjóléti és lakásügyi bizottság elnöke, a kórház sebész főorvosa október 2-án a városháza dísztermében – indulatoktól sem mentes sajtótájékoztatón – más-más oldalról fejtette ki véleményét a kórház, azaz a beteg oldalára állva. Mindezt annak fényében is, hogy két nappal korábban a képviselő-testület 25 millió forintos, vissza nem térítendő gyorssegélyt szavazott meg a kórháznak.

 
Az újpestiek élete
 

-Minden bizonnyal meglepi a sajtó képviselőit, hogy a mi állunk ki a kórház mellett, de mi vagyunk itthon, mi ismerjük az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetét és saját bőrünkön érezzük, mi is az, ami nekünk fáj – kezdte az önkormányzat sajtótájékoztatóján dr. Derce Tamás polgármester. Majd arról szólt: Újpest még falu volt, amikor volt már kórháza, ugyanezen néven, Károlyi Sándor Kórházként gyógyították betegeket. Újpest abban a helyzetben volt, lehetett hosszú ideig, hogy több kórházat építtetett és el is tartott.

A Károlyi kórházat 1917-ben az Árpád kórház megépítése követte a sorban, amely egyúttal a későbbi szülőotthon elődje is volt, majd megvalósult az újpestiek pénzéből a szülőotthon és a Baross utcai, úgynevezett Járványkórház.

Újpest polgármestere leszögezte: egy város egészségügyi ellátásához hozzá tartozik a fürdő is. Újpesten 1975-ben zárták be a Venetianer utcai fürdőt, és megnyílt az Árpád út és a Rózsa utca találkozásánál az a  gyógyfürdő, amit a főváros nem fejlesztett, minimális pénzösszeget fordított rá, végül hagyta tönkremenni és be is zárni. Újpest önkormányzata azonban nem lesz abban partner, hogy irodaház épüljön az uszoda helyén – szögezte le a polgármester.

A kórház helyzetére visszatérve utalt arra: kalandos tervek jellemezték az elmúlt évtizedeket, szóba került a bővítése, de bezárása is. A részleges megszüntetés az elmúlt két év hozadéka, több osztály is megszűnt – miközben a lakosság száma, amelyet a kórház és a szakrendelő ellát, több mint 200 000. Újpest szeretné elérni, hogy a kórház ne hulljon érett gyümölcsként a porba. Annál is inkább, mert a sokat szidott Horthy rendszerben és a szocializmusban is 4-4 kórház működött Újpesten, most pedig, a világvárost építve – utalt dr. Derce Tamás a főpolgármesteri programokra – a minimális ráfordítást sem kapják meg. A főváros ezzel halálra ítéli a kórházakat. Megdöbbentő, hogy a kórházban azért marad el műtét, mert nincs elegendő kötszer és gyógyszer…

Újpest polgármestere úgy vélte, az egészségügy helyzete azért is érdekli az embereket és kavarja fel a kedélyeket, mert az életünk olyan, hogy előbb-utóbb mindenki kórházba kerül, s ha nincs kötszer, gyógyszer, a gyógyulás sem biztosított, csak egy további út: már a Megyeri temető felé….

 

Nem a kórházi menedzsment hoz rossz döntéseket

 

Normal
0

21

false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE

MicrosoftInternetExplorer4



/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-style-parent:””;
font-size:11.0pt;”Calibri”,”sans-serif”;
mso-fareast-“Times New Roman”;
mso-bidi-“Times New Roman”;}

Nagy István, az önkormányzat népjóléti alpolgármestere először az időben tekintett vissza. Arra utalt, hogy a kilencvenes években még arról szóltak a hírek, hogy a Nyár utcai telephelyen egy vadonatúj kórház vagy kórházi pavilon épül majd. A terv nem valósult meg, helyette a leépülés vette kezdetét. 2004-ben a kórház számára elrendelt traumatológiai többlet feladatot nem követte a volumen keret emelése, amely nyomán már jelentős adósságállomány keletkezett. A 2006-os finanszírozási jogszabályváltozás további jelentős bevétel csökkenést eredményezett. Majd 2007-ben még ennél is nagyobb kárt okozó veszteséget szenvedett el a kórház. Egy márciusi egészségügyi miniszteri közigazgatási határozat – amit a napokban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt – az aktív ágyszámot 350 ágyban, krónikus és rehabilitációs ágyak számát 295 ágyban határozta meg. Ennek következtében megszűnt a szülészet-nőgyógyászati, valamint az urológiai fekvőbeteg ellátás, megszüntették a III. számú belgyógyászati osztályt. 2008-ban heti ötről négyre csökkent a traumatológiai ügyeleti napok száma, és ezzel együtt elkerült a Pilisvörösvári és Dunakeszi kistérség ellátási kötelezettsége Az alpolgármester utalt arra, hogy az M0-ás körgyűrű és a Megyeri híd átadása után gyorsabban elérhetővé vált Újpest. Egy baleset esetén az újpesti traumatológiai ellátás is gyorsabban elérhető, mint a XII. kerületi János Kórházban. Vagyis irracionális döntések születnek folyamatosan. A kórház nemrégiben ellátta a Honvéd Kórház helyett az ügyeletet, ennek a finanszírozása sem történt meg, és szintén a hiányt növelte. Ezek miatt a kórház adósságállománya 2008 júliusára 700 millió forint fölé emelkedett, amiből a lejárt adósság meghaladta a 450 millió forintot. A kórházból kivont több mint egymilliárd forint nemcsak a kórháznak jelent veszteséget. A betegek ellátása is károsodott, mára 200.000 ember fekvőbeteg ellátása került veszélybe. Olyan tervek születnek a kórház „megmentésére”, ami szerint a traumatológia – amely Észak-Pest vezető traumatológiája – egy helyre történő összevonásra kerülne a sebészettel. Ez szakmai szempontból is helytelen döntés, főleg akkor, ha az összevonásra nem kap, márpedig nem kap elégséges forrást. Ez az öncsonkítás lenne a végső, a kegyelemdöfés a kórház számára. Újpest népjóléti alpolgármestere szerint a kórházban vészhelyzet van, az intézkedések a szakadék szélére sodorják a kórházat, a racionalizálási tervek bércsökkentést, elbocsájtásokat helyeznek kilátásba. A fekvőbeteg ellátási igények megítéléséhez nélkülözhetetlen figyelembe venni, hogy Újpest és Rákospalota lakosainak egészségügyi állapota nem azonos a budai kerületek lakosaiéval. Újpesten szükség van aktív fekvőbeteg ellátásra, pusztán krónikus betegellátás nem elégséges. Nagy István alpolgármester etikai problémákról is szólt. Példaként említette, hogy a betegek kezeléshez szükséges antibiotikumot a keret kimerülése miatt csak a következő havi gyógyszerkeret terhére engedélyezi az önkormányzati biztos. Probléma az is, hogy Budapest kórházai egymás rovására próbálják csökkenteni saját hiányukat. A vészhelyzet kialakulásáról szólva az alpolgármester kiemelte: nem a kórház menedzsmentje, orvosai, szakdolgozói hibáztak és hoztak rossz döntéseket! Ma Magyarországon olyan az egészségügyi helyzet, hogy elhibázott kormányzati és fővárosi intézkedések sora idéz elő ilyen és ehhez hasonló kilátástalan helyzeteket.

A fővárosi önkormányzat 300 millió forintos hitelt szavazott meg a kórháznak, amelyet 3 év múlva kell elkezdeni törleszteni. Meggyőződésem – mondta az alpolgármester, hogy a tervezett struktúrában erre a kórház nem lesz képes.

 Különös gyógyír: létszám- és bércsökkentés
 

Dr. Hollósi Antal sebész főorvosnak első munkahelye a Károlyi kórház, 40 éve dolgozik ott a menedzsment tagjaként, sőt, korábban volt érdekképviseleti vezető is. A sajtó képviselőinek arról adott többek között tájékoztatást, hogy Budapesten, de az egész Közép-magyarországi régióban nincs még egy ilyen nehéz helyzetben lévő kórház, mint az újpesti, amely ráadásul önhibáján kívül jutott el idáig.

 

Dr.Hollósi Antal elmondta: a sajtótájékoztatót és az önkormányzat testületi ülését megelőző napon – amelyen a helyi képviselők a 25 millió forintos összeg vissza nem térítendő átutalásáról döntöttek – közalkalmazotti értekezleten ismertették meg a dolgozókkal az önkormányzati biztos jelentését. Az arra tesz javaslatot, hogy a jelenleg a kórház állományában dolgozó 800-900 embert érintő létszámcsökkentés és bércsökkentés legyen a megoldás a gazdaságossági törekvések megvalósítására.

Eközben a kórház dolgozói erejükön felül is dolgoznak a betegek minél jobb ellátásáért. A kórházban régóta létszám- és bérstop van, a kollektív szerződés módosítása során is csak a pótlékokról tudtak megállapodni.

Hollósi doktor utalt azokra a korábbi kórházfejlesztő tervekre, sőt új kórház építésének ígéretére, amelyek az eltelt évtizedeket jellemezték, de sosem valósultak meg. A gazdálkodás racionalizálása érdekében tervbe vett javaslatot, mely szerint a sebészeti osztály a Károlyi telephelyről a traumatológiával egy épületbe kerülne, csak súlyos, a betegeket is hátrányosan érintő kompromisszumok árán lehetne megvalósítani. A traumatológia ma a legmagasabb szintű ellátást biztosítja: politraumatizált betegek, idegsebészet, kézsebészet. Helyben van CT labor, intenzív osztály, szeptikus részleg rehabilitációs lehetőség. Egy telephelyen ilyen komplex ellátás kevés helyen működik Magyarországon.

Ezt akarják most „dózerolni”, miközben az Uzsoki utcai és a Honvéd (ÁEK) kórházak félig ellátott betegeket küldenek vissza ellátásra Újpestre. Több ilyen „betegkarrierről” van az orvosoknak és a lakosságnak is tudomása. Információink szerint a Károlyi kórházra a jövőben csak krónikus és a rehabilitációs osztályok és az egy napos sebészet működtetését hagyná a főváros. Ez azt jelentené, hogy 200-250 ezer embert aktív ellátás nélkül hagynának.

„Ez a terv már nem is szakmai dilettantizmus, hanem szándékos hátrányteremtés az itt élők számára” – fogalmazott Dr. Hollósi Antal.

A főváros részéről az újpesti betegellátási rendszerben annyi reménysugarat lát, mondta zárszóként, hogy a fővárosi közgyűlésben leszavazták a gyermek- és felnőtt szakrendelő privatizációját, és a főváros vezetői által vázolt, teljesen elfogadhatatlan tervet.

„Tudomásomra jutott az is, hogy egy befektetői kör aktív ellátást végző kórház megépítése iránt érdeklődik a térségben, valószínűleg számolva a Megyeri híd átadását követő új helyzettel is” – tette még hozzá Hollósi doktor.

De mindez természetesen nem javít a Károlyi Sándor Kórház mostani igen rossz helyzetén, melynek rendezéséhez elsősorban azokat az intézkedéseket, rendeleteket kellene felülvizsgálni, amelyek ide juttatták a kórházat – és amelyek visszavonására az Alkotmánybíróság már döntést hozott.

Normal
0

21

false
false
false

HU
X-NONE
X-NONE

MicrosoftInternetExplorer4



/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-style-parent:””;
font-size:11.0pt;”Calibri”,”sans-serif”;
mso-fareast-“Times New Roman”;
mso-bidi-“Times New Roman”;}

Megkérdeztük Horváth Csaba főpolgármester-helyettest, hogy miként látja az egészségügyi helyzetért felelős vezetőként a kialakult helyzetet:

 

-Az újpesti aggodalom érthető, hiszen optimizmusra kevésbé okot adó hírek jelentek meg a kórházzal kapcsolatban, de szerencsére alaptalan.

Épp ellenkezőleg, a fővárosi önkormányzat elmúlt hetekben hozott döntései a kórház helyzetének stabilizálását, az újpestiek és a rákospalotaiak zavartalan kórházi ellátását szolgálták. Az önkormányzati biztos kinevezése szükséges lépés volt, mivel a kórház rendkívül nehéz helyzetbe került a főváros pedig felelős tulajdonosként cselekedett. A biztos feladata, hogy az ellátás színvonalának megtartása mellett megoldásokat találjon további adósságok keletkezésének megakadályozására.

 

-Az az összeg, amit jelenleg a kórház kap, csak a segítség első lépése volt. A kórház 60 napon túli lejárt tartozásai rendezésére az augusztusi fővárosi közgyűlés 285 millió Ft önkormányzati tulajdonosi kölcsönt hagyott jóvá. A rendelkezésre bocsátott kölcsön összege nem fedezte a teljes 60 napon túli adósságot, illetve az eltelt időszak alatt további tartozások kerültek a 60 napon         túli tartozásállományba, ezért a szeptember 25-i közgyűlés újabb 102.8 millió Ft tulajdonosi kölcsönt szavazott meg az intézetnek. Sőt újabb 100 millió forintot biztosítunk a kórház fejlesztésére, elsősorban a sebészeti részleg felújítására.

Ennek a pénzügyi segítségnek az elsődleges célja, hogy működőképes maradjon a kórház, ki tudja fizetni a tartozásait, de mint látszik felújítások is történnek. Ez szerintem arra utal, hogy a főváros, a tulajdonos egyáltalán nem látja olyan borúsan a Károlyi Kórház jövőjét, mint azok, akik a megszüntetés veszélyével riogatják alaptalanul az újpestieket.

 

-Hamisan szól a vészharang, akik kongatják tévednek és bár segíteni akarnak, de ezzel többet ártanak a Károlyi Kórháznak, mint bárki más. Ne tegyék, nincs semmi alapja a rémhíreknek. A főváros szinte minden kórházát kellemetlenül érintették az átalakítások, de a legtöbb kórház tudott alkalmazkodni, ha pedig segítségre, beavatkozásra volt szükség az ellátás biztonsága érdekében, akkor a főváros mindig felelős tulajdonosként lépett fel, segített az adott intézménynek. Ezért őrizhette meg a főváros nagyobb veszteségek nélkül egészségügyi ellátórendszerének korábbi színvonalát – bizonyos területeken akár fejlesztések és országos feladatok átvételével is. Úgy gondolom, ez különleges helyzet volt. Persze normál körülmények között még sikeres vezetők esetében is előfordulhatnak nem a helyzetnek megfelelő intézkedések. Ilyen szituációk kezelésére az önkormányzati biztos a legalkalmasabb és a legfelkészültebb. Az újpesti önkormányzat egyedülálló anyagi segítségén túl a főváros döntéseinek támogatásával segíthet a leghatékonyabban.

 

-A felnőtt szakrendelő ügyében a főváros szeretné megvárni az újpesti önkormányzattal történő tárgyalások befejezését a végleges ütem és finanszírozási terv elfogadásával. Folyamatos egyeztetés folyik a kerületi önkormányzattal, a felújítás részletes ütemterve, a finanszírozáshoz szükséges források előteremtése tárgyában, ezért az Egészségügyi- és Szociálpolitikai Bizottság az előterjesztés tárgyalási határidejét 2008. október 30-ra módosította. A gyermek szakrendelő beköltöztetése pedig 2008. decemberéig várhatóan megvalósulhat.