Advent időszakában vagyunk, amit a várakozás időszakaként is szokás említeni. Az első meggyújtott gyertya és a karácsonyi vásár is jelzi „kívül” ezt az időszakot. Vajon miből töltekezhet a lélek napjainkban karácsonyig? Az újpesti történelmi egyházak képviselői erről írnak. Az alábbiakban Loránt Gábor református lelkész sorait olvashatják.
Ha a szót magát nézzük, advent: eljövetel. Adventus Domini: az Úr eljövetele, az Úr érkezése. Advent az előretekintés, a várakozás időszaka: várakozás az Úr eljövetelére.
1. Először is: kétezer éve
Isten Fia az első karácsonyon jött el közénk. Az ő prófétai neve Immánuel, ami azt jelenti: Velünk az Isten. Megérkezett, látszólag, mint bármelyikünk, benne mégis a Megváltó Isten született a földre. „Amikor azonban eljött az idő teljessége, elküldte Isten az ő Fiát, aki asszonytól született…, hogy elnyerjük a fiúságot.” (Gal 4,4-5). Ez a megváltás teljesedett be a golgotai kereszten, 33 évvel később… Advent tehát a karácsonyi emlékezés, a karácsonyra várakozás időszaka.
2. Másodszor: személyes életünkben
De hiába érkezett meg az Úr Betlehembe, ha nekünk nincs kapcsolódási pontunk hozzá. „Krisztus Betlehemben ezerszer megszülethet, /Elkárhozol, ha nem születik meg tebenned!” – vallja Angelus Silesius (1624-77)/. Ezért mondja az Úr a laodiceai gyülekezetnek: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek, ha valaki meghallja a hangomat, és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz…” (Jel 3,20). Advent: várakozás, vágyakozás erre a zörgetésre.
3. Harmadjára: az idők végezetén
A hívő ember örök reménysége, hogy Jézus Krisztus az idők végezetén még egyszer megérkezik: visszajön. „És amiképpen elvégzett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, és azután lesz az ítélet, úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét eltörölje, másodszor pedig bűn hordozása nélkül jelenik meg azoknak, akik várják őt üdvösségükre.” (Zsid 9,27-28). Akár így, akár úgy jön el Jézus az övéiért (azaz akár a halálunk óráján, akár az idők végezetén), onnantól kezdve örökké Vele leszünk. Advent az előretekintés időszaka: a végső idők felé…
LORÁNT GÁBOR református lelkész