A Népszava szerint az ügyletekbe még a versenyhivatal sem szólhat bele.
Jelentős könnyítést kaptak a cégfelvásárlásra készülő közvetlen, vagy közvetetten állami tulajdonban lévő kockázati tőkealapok és magántőkealapok, melyek egyedül vagy más vállalkozással közösen irányítási jogokat szereznek egy vállalatban.
A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt ugyanis azokat a tranzakciókat, amelyeknél a felvásárolt cég a járvány miatt került nehéz helyzetbe, nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) bejelenteniük és engedélyeztetniük, az erről szóló rendelet szerint
– mondta el Tölgyes Katinka a Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője a lapnak.
A szakértő kiemelte, hogy a koronavírus okozta válság miatt
a magyar cégek akár harmada is tönkre mehet.
A kormány a tőkelapok segítségével olyan pénzügyi programokat hoz létre az Magyar Fejlesztési Bank, illetve leánycége a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. közreműködésével, amely során tőkét juttatnak olyan cégeknek, amelyek felvásárlási célponttá válhatnak. Ugyanakkor azok a vállalkozások is kapnak anyagi juttatást, melyek más vállalkozásokat akarnak felvásárolni.
Azzal, hogy az állami és magántőkealapoknak nem kell bejelenteni a a GVH-nál, ha részesedést vásárolnak a cégekben, senki sem vizsgálja majd, hogy létrejön-e a versenyre káros összefonódás.
Ugyanakkor a szakértő által gumiparagrafusnak nevezett kormányrendeletnek van egy másik értelmezése is:
ha egy vállalat állami pénzt kap arra, hogy céget vásároljon fel, akkor lehet úgy is értelmezni a rendeletet, hogy arra szintén nem kell a GVH-tól engedélyt kikérnie.
A cikk kiemeli, hogy a következő hetekben, hónapokban számos olyan cég fizetőképessége rendülhet meg, amelynek megszerzése zsíros falat lenne a NER-oligarcháknak.
A cégvásárlásokat a versenytörvény értelmében eddig a GVH-nak engedélyezni kellett, ám az elmúlt tíz évben ez alól a gyakorlat alól is bőven akadtak kivételek. A hivatal pedig különösen akkor nem iparkodott érvényesíteni a szabályokat, ha egy-egy NER-közeli gazdasági szereplő üzletéről volt szó.
Eddig, ha nagyon kilógott a lóláb, akkor a kormány kénytelen volt úgy mentesíteni a sumákolást a GVH-eljárás alól, hogy az adott cég felvásárlását „nemzetgazdasági jelentőségűnek” minősítette, ami automatikusan kivonta a beruházást a versenytilalmi szabályozás hatálya alól. (Ez történt például a KESMA esetében is, amikor is egy huszrvágással egy Fidesz-közeli alapítvány kezébe került a fél magyar sajtó.)
A kormány a vírushelyzetet felhasználva nemcsak arról gondoskodott, hogy a válság által legyengített cégeket zavartalanul vásárolhassák fel oligarchái, de
ehhez ráadásul közpénzből ad anyagi fedeztet számukra.
Palkovics László innovációs miniszter már a kormányzati mentőcsomag bemutatásakor utalt arra, hogy a kormány tőkejutással támogatni fogja a magyar kkv-kat, hogy ne váljanak ellenséges felvásárlás áldozatává, illetve, hogy ők maguk tudjanak terjeszkedni.
Ezt követően a száz százalékos állami tulajdonban lévő Magyra Fejlesztési Bank (MFB), két hete jelentette be, hogy a magyar cégek számára mintegy 1500 milliárd forint értékben, hitelt, tőkét és/vagy garanciabiztosítékot ad. A pénzügyi csomag a kormány “gazdasági mentőcsomagjának” szerves része.
A bejelentéskor az is kiderült, hogy a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 150 milliárd forinttal létrehoz egy Krízis mentőalapot, amelyből a szerencsés pályázók akár cégfelvásárlásokhoz is tőkét kaphatnak. A tőkelap célja, papíron, hogy minél nagyobb mértékben tudjon profitálni a magyar gazdaság.
A programban a nagyobb kkv-k vehetnek részt, akár 15 milliárdos tőkéhez juthatnak a kiválasztottak, de azzal számolnak, hogy az átlagos igény 3 milliárd forint lesz.
A megengedő versenytilalmi szabályokat a kormány eddig csak rendeletben szabályozta, vagyis azok megszűnnek a rendkívüli jogrend után – hacsak az intézkedést nem emeli törvényerőre a kabinet, akkor a nem túl etikus gazdasági gyakorlat a járványhelyzet után is velünk maradhat.