A sajtóban egymást érték a botrányok a Magyar Autóklub néhány héttel ezelőtt nagy csinnadrattával átadott új épülete körül. A publicitást kapott bírálók kétségbe vonják a szervezet vezetésének döntéseit és luxusberuházásnak bélyegzik a Szolgáltató Központként emlegetett, a vezetőség irodáinak helyet adó házat. Az építész, akinek a konkrét számok említését nem engedélyezték, azzal tromfol: a ház nem került többe, mint egy teljesen átlagos, ugyanekkora irodatömb. Viszont annál jóval többre hivatott – tehetnénk hozzá.
Botránytól függetlenül ugyanis meglehetősen ritka alkalom, hogy egy kormányoktól és államtól független magyar szervezet nem csak pályázaton választja ki új otthonának tervezőit, de a nyertesnek megnevezett, színvonalas tervet jó minőségben megvalósítja, és azt aztán neves építészeti portálok sora találja közlésre méltónak. A miértre hosszan sorolhatnánk a válaszokat, felfejtve egyszersmind azt is, hogyan alakult a magyar építészet elmúlt két évtizede úgy, ahogy. A helyzet – irodaházilag – kettős. Kisebb részük próbál valami újat, sajátosan, egyénit mutatni. A rozsdás homlokzatú. A neccharisnyás. Az ikertornyok. Jelentős többségük azonban e szándék hiányában szürkül bele a hétköznapokba és a maximált alapterület kényszerítő erejébe, nem kíván és nem tud többnek mutatkozni, mint ami: semleges keret a benti semleges terekhez. Ez persze nem feltétlenül elítélendő, mindenesetre ebből az alapállásból nehéz kifarolni; az épületek stílusát tekintve fejlesztői, tömegformálásukat, magasságukat nézve önkormányzati bátorság – és persze bérlői igény kellene hozzá, de ritkán akad akárcsak az egyikből is.
.jpg)
Újpesten most akadt. A helyszín egy ma még elhanyagolt, szlömös terület, évtizedekkel ezelőtt bontásra ítélt, földszintes házak és paneltömbök között. Talán nem is telik azonban olyan sok időbe, hogy ez gyökeresen megváltozzék, hiszen a telek mellett, a Dugonics utca vonalában vezet majd az Aquincumi hídhoz a „körvasúti körút”, a külső közlekedési gyűrű, amelynek megvalósítását régóta tervezgeti Budapest. Ha ez elkészül, az irodaházból, amelynek jellegzetes formáját most leginkább a Budapest-Esztergom vonalon vonatozók csodálhatják, Újpest vizuális határköve lesz, az első jelentősebb épület, amellyel az ideérkező autósok találkoznak. Az, hogy ezzel a szereppel már most számoltak a tervezők, a Lukács és Vikár Építészstúdió, olyasfajta előrelátásra utal, amellyel ritkán találkozni.
Az a bizonyos húzás, ami átlagos irodaházból erőteljes jellé teszi az épületet, voltaképp egyetlen pofonegyszerű formai geg. A jellegzetes alak a tervezői leírás szerint egyrészt az Autóklub „a” betűjére, másrészt a funkcióra utal: mintha a szolgáltatóközpont működésének térbeli keretét a felcsavarodó, önmagába visszahajló úttest adná. Szerencsére az senkiben sem merült fel, hogy a felgöngyölt úttestre mondjuk terelősávokat fessenek, amitől ez a kellemesen neomodern „beszélő építészet” posztmodern fricskává alakult volna. Az egy méter átmérőjű betonszalagot kívülről egységesen fémlemez burkolattal látták el, ami napfényes időben érdekes fényhatásokat produkál.
Lukács és Vikár Építészstúdió: Magyar Autóklub Szolgáltató Központ, Budapest
Újpest gigantikus A betűje fotókon
A formai játék teljesen konzekvens; a „szalag” felületén nincsenek ablakok, nem rondítja el felesleges gépészet. Annál is inkább, mivel az épületnek ez a két oldala néz északnak, illetve délnek – a lakótelep és a vasútvonal felé. A közöket, azaz a nyugati és keleti oldalt az irodaházaknál megszokott üveg függönyfal alkotja, az imponáló transzparens látvány jó eséllyel válik áldozatává az alkalmazotta szégyenlősségének, netán a nyári hőség elleni védekezésnek.
A forma még arról is képes elfeledtetni, hogy az épület valójában kicsi: az első és a hetedik emelet között a szintek alapmérete 110-230 négyzetméter között változik, plusz 35 négyzetméternyi kiszolgáló térrel (lift, lépcsőház, konyha, mosdók). A bruttó alapterület 3430 négyzetméter, ennél manapság egy hipermarket is nagyobb. Elismerésre méltó az is, hogy a ház nem kérkedik okosságával: a hűtő-fűtőrendszer például földhőt hasznosít, az energiafogyasztás igen alacsony, a berendezések azonban nincsenek szem előtt. A teljesen transzparens, nyitott földszinti előcsarnok felfedezésre hívogat, a legfelső szint terasza pedig kiváló lehetőséget is kínál ehhez.
Egy szó mint száz: rendesen összerakott ház a Magyar Autóklub új központja, és ez a tény nem tehető függetlenné a beruházótól, mert egyértelműen elismerést érdemel. Abban pedig csak reménykedhetünk, hogy hamar méltó környezetre is talál – mindenesetre elég elszántnak és markánsnak tűnik ahhoz, hogy Újpest-Városkapu megújulásának első mérföldköve legyen.
A Magyar Autóklub új Szolgáltató Központja
Építtető: Magyar Autóklub
Tervezők: Lukács és Vikár Építészstúdió – Lukács István, Vikár András DLA, Domokos Balázs és Klopp András
Tájépítészet: Garten Stúdió Kft. – Szloszjár György, Vastagh Gabi, Kontra Dániel
Tervezés éve: 2007
Megvalósítás: 2010-2011
(hg.hu)