Újpest egyik védett utcaneve a Munkásotthon utca, amely az Erzsébet utcai sarokhoz közeli, hajdanvolt művelődési intézményre emlékeztet. Az egykori Gyár, Kolozsvári, Somogyi Béla, majd Bútorgyár utca 1955 óta viseli a Munkásotthon utca elnevezést.
Az 1889-ben alakult Újpesti Munkástovábbképző Egylet a munkásság művelődésének elősegítését tűzte ki céljául, könyvtár létrehozásával, felolvasóestek, ismeretterjesztő előadások, műsoros rendezvények szervezésével. Megfelelő helyiség, azaz a Munkásotthon létrehozásának gondolata 1902-ben merült fel. Megalakult a Munkásotthon Bizottság, amely a Kereskedelmi Bankkal folytatott tárgyalásokat az anyagi fedezet előteremtésére. Szakmai területenkénti jótékonysági rendezvényeket tartottak több éven keresztül.
Az összegyűjtött pénzből 1909. december 5-én sikerült az esztergomi káptalantól vásárolt épületet (Kakas vendéglő – Kolozsvári utca 55.) újjáépítve, kibővítve megnyitni. A Munkásotthont 1928-ban emeletráépítéssel bővítették.
Az eklektikus épület díszei az emeleti félköríves erkély és az egész alakos iparos szobrok voltak. Az emeleti ablakok feletti falmezőkben a legjelentősebb újpesti iparágak – asztalosok, kőművesek, bőrösök, vasmunkások – jelképeit helyezték el, középre pedig a munkás természetjárók szimbóluma, a havasi gyopárt tartó, két egymásba kulcsolódó kéz került. Az intézményt szövetkezeti alapon tartották fenn, a szakmák, illetve magánosok is birtokoltak részjegyeket. Több mint húsz szervezet székhelye volt az épület. A legnagyobb létszámúak, a fások, építők, vasasok, bőrösök, szállítók, textilesek mellett itt kapott helyet a Gyermekbarátok és Természetbarátok Egyesülete is. A könyvtár az 1930-as évek elején évi 12-15 ezer látogatóról közölt adatokat. Színjátszó csoport, dalkar és zenekar is színesítette az intézmény tevékenységét.
1944. március 24-én alispáni határozattal politikai okokból bezárták, majd 1945 februárjától ismét megnyitotta kapuit. 1963-ban nagytermét Rákosy Zoltán festőművész három freskójával díszítették, amelyek ma is láthatóak. Végleges bezárására, lebontására 1979-ben került sor a környéken zajló lakótelep-építés miatt. A helyén létesült szolgáltatóház egységében évtizedekig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik kerületi fiókja működött, ma Agapé ház.
B.K.
A rovat tanácsadó szakértői: Szöllősy Marianne és Krizsán Sándor helytörténészek. Fotó: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény, Várai Mihály. Sorozatunkat kövesse a www.facebook.com/ujpest.kaposztasmegyer oldalon is!