Az allergia a szervezet téves és rendkívül kellemetlen immunválasza egyébként ártalmatlan anyagokra. A hiedelmekkel ellentétben „személyre szabott formában” bármely évszakban felütheti a fejét életünkben egy-egy mini „allergiás szezon”. És az sem igaz, hogy „veleszületett” betegség, hiszen akár idősebb korban is allergiássá válhatunk.
Dr. Piri László
Nyakunkon a tavasz, a legkülönfélébb növények virágzási ideje. Érdemes nyomon követni az interneten is fellelhető 2022-es allergiatérképet, amely szerint jelenleg a bükk, a dió, a csalánfélék, a fenyőfélék, s kiváltképp a fűfélék és a kőrisfa okoz nagyon erős allergiás reakciókat. Sajnos egyre többen tudják, hogy a levegőben szálló virágpor – a pollen – sok emberben indikál allergiás tüneteket. Vajon miért válik sokunk ellenségévé ez a természetes és igen hasznos anyag? A nagy „allergia egyszeregyet” dr. Piri László háziorvos magyarázta el az Újpesti Napló olvasói számára.
Szinte minden allergizálhat
„Alapvetően három fajtája van az allergiának, a légúti, az emésztőszervi- és a bőrallergia. Természetesen mindegyiknek más és más a tünete. A leggyakoribb talán – különösen mostanában – a légúti allergia, mikor az ember köhög, fullad, a torok nyálkahártyája megduzzad – úgy érzi, mintha állandóan lenne valami a torkában –, folyik az orra, könnyes a szeme, tele van az arca”
– világosított fel a háziorvos, aki azt is hozzátette, hogy az emésztőszervi allergia puffadással, akár úgynevezett „szélgörccsel” járhat, esetleg hányinger, főleg hasmenés jelzi. Míg a bőrallergia a bőrfelszín pirosas elszíneződésével, viszketéssel, szúrással súlyosabb esetben duzzanatokkal (urticaria- csalánkiütés) esetleg felhólyagosodással jár.
Arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e jelenleg allergiaszezonról, dr. Piri László lakonikus választ adott.
„Virágporok szempontjából igen, más értelemben egyeseknek folyamatosan „szezon van”, hiszen számos más, nem ciklikus dolog válthat ki allergiát. Gondoljunk például a háziporra vagy a macskaszőrre. Ám a légúti allergiát a legtöbb esetben valóban a pollenek okozzák, és ez már szezonális, hiszen egyértelműen kötődik a virágzáshoz, a virágporok megjelenéséhez. Sajnos rendkívül egyénfüggő, hogy melyik ember melyik pollenre allergiás.”
Egyre többen érintettek
Az orvos azt az előfeltevést is megerősítette, hogy egyre több az allergiás beteg. Az allergia kortünet. „Városi környezetben mindenképpen növekvő ez a tendencia. Hiszen egyre távolodunk a természettől, így egyre kevésbé alakul ki „védettség”, tehát az allergénekkel való tanult együttélés. Dr. Piri László rámutatott a modern és a hagyományos életmód különbségére, a mai irodák, munkahelyek sterilitására, ugyanakkor káros szennyezettségére.
„Természetesen nem orvosi sterilitásra gondolok, hanem arra, hogy – profánul fogalmazva – sokszor túlzottan tisztán tartják a zárt helyiségeket. Körülöttünk minden nedves tisztítókendőkkel és klórral van átitatva. Aki ilyen környezetben éli le élete harmadát, felét, és már gyermekkorában is állandóan ilyen csíramentességben nőtt fel, később bizony védtelenné válhat a természet ártatlan „támadásaival” szemben! Másrészt a modern környezet idegen anyagokkal (szmog, oldószerek, szálló por, füst, tartósítószerek) van tele. Ezen szereknek az immunrendszert izgató hatása is jól megágyaz az allergiának. Hagyjuk tehát a kisgyerekeket tavasszal, nyáron, ősszel néha a porban „piszokban” mászkálni, játszani, hadd sértsék fel, karcolják meg a bőrüket fűszálakkal, homokkal. Így ismerkedik a szervezetük a szükséges anyagokkal. A túlzott tisztasággal, baktériummentességgel hosszú távon sokkal kellemetlenebb, esetenként akár súlyosabb betegség (asztma) lehetőségének is kitehetjük őket.”
A doktor szerint a felnőttekre is ugyanez vonatkozik: minél tovább és távolabb kerülünk életünk során a természettől, annál inkább elveszhet az immunrendszerünk „tájékozottsága”, és nőhet az allergiahajlamunk.
„Ez magyarázza elsősorban azt, hogy míg a falun vagy hagyományos környezetben felnövő, és ott élő emberek között elég ritkák az allergiás megbetegedések, addig a városlakók között sajnos egyre gyakoribbak.”
Megelőzés? Talán nem lehetetlen!
A védettség gyermekkorban kezd kialakulni, amely felnőttként válik teljessé.
„Noha a gyermekek még igen védtelenek, éppen ezért fontos, hogy növekedés közben rendszeresen találkozniuk kell a környező, potenciálisan allergén természetes anyagokkal. Így az immunrendszer felkészül rájuk. Ebből a szempontból lehet korfüggőségről beszélni, de a tünetek szempontjából sajnos nem a kor az elsődleges meghatározó. Felnőttkorban is bármikor kialakulhat allergia a korábban már említett tényezők miatt. Főként komolyabb életmód vagy élettérváltozások során, amikor új külső ingerekkel vagy régen ismert, de sokáig nem tapasztalt anyagokkal találkozunk. Például néhány év városi élet után hirtelen visszatérünk a természetbe.”
Bár a megelőzés nem egyszerű, de talán nem lehetetlen.
„Fokozatosan egyre több természet, rendszeresen, és kevesebb zárt tér! Továbbá rendkívül fontos például a D-vitamin jelenléte a szervezetben! A D-vitamin az immunrendszerünk alapvető támogató eleme. Megfelelő szintje kiegyensúlyozza, erősíti a megfelelő immunreakciókat, gyengíti a túlfutásokat. Nem gyógyszer, de elegendő jelenléte elengedhetetlen az alap működéseinkhez.”
Aki pedig olyan allergiás tünetet észlel magán, amely megkeseríti a mindennapi életét, mielőbb vizsgáltassa ki magát.
„Fontos tudni, hogy valóban allergiáról van-e szó. A légúti allergiát például az különbözteti meg a megfázástól, influenzától, hogy az allergia eleinte nem jár lázzal, csak később, ha közben felülfertőződünk valamilyen vírussal vagy baktériummal. De ha súlyosbodnak a panaszok, egyre inkább fulladunk, köhögünk, arcunk beduzzad, esetleg összetett – tehát nemcsak légúti, hanem gyomor-, vagy bőrallergia is megjelenik –, feltétlenül forduljunk orvoshoz. Enyhébb esetekben elég a patikákban vény nélkül is kapható antihisztaminok, vagy orrspray-k használata. Az allergia kimutatása laboratóriumi vér-, illetve bőrtesztekkel történhet, melyeket általában tüdőgyógyász, gasztroenterológus, vagy bőrgyógyász szokott elvégezni. A tesztek megbízhatósága folyamatosan nő, de mindig elsősorban saját megfigyeléseinkre kell támaszkodnunk, azokra érdemes megfigyeléseink megerősítéseként tekinteni”
– magyarázta a szakember.
Kulcsfontosságú az önkormányzat!
Bár az augusztus még messze van, de nyár végi „zöld rém”, a parlagfű virágzása minden évben emberek ezreinek életét teszi átmenetileg pokollá. Az Újpesti Napló megkérdezte az Újpesti Városgondnokságot, mit tudnak tenni. Mint elmondták, parlagfű ellen jelenleg egyetlen hatásos védekezés van: a virágzás előtti kaszálás. Sajnos egyelőre nincs olyan vegyszer, amely egyfelől engedéllyel bír, másrészt csak a parlagfüvet irtaná. A parlagfűirtás a városgondnokság kiemelt feladata évről évre.
Mivel a parlagfű nem évelő, hanem egynyári fűféle, allergiát is „csak” a virágpora okoz, ha időben lekaszálják, elkerülhető a sokakat érintő allergia kialakulása. Persze a szél máshonnan is idehordhatja a parlagfű pollenét, ám ez ellen védtelen az összes hivatal. A parlagfűirtást az Újpesti Városgondnokság évek óta megteszi – erről egyébként kormányrendelet is rendelkezik –, s idén is ez a terv: július végén, augusztus elején, de még a virágzás előtt kaszálni, nyírni fogják a parlagfűvel szennyezett területeket. Hangsúlyozottan arra kérik a háztulajdonosokat, hogy a saját kertjükben vagy a házuk előtt szintén mindenképp tegyék meg mindezt. Annál is inkább, mert ennek elmaradása komoly bírságot von maga után.
Ami pedig az orvostudományt illeti
Újpesten, allergiakezelésben számos szakrendelés is érintett, hiszen az allergia több szervet is érinthet, többek között a szemészetet, a bőrgyógyászatot, a tüdőgyógyászatot, a gasztroenterológiát, illetve az orr-fül-gégészetet is.
Rendszerint a vezető tünet alapján keresik fel az adott szakrendelőt, ahonnan az egészségügyi szakemberek – szükség esetén – továbbítják a pácienst az allergológiai szakrendelésre az allergia okának, kiváltó tényezőinek megállapítása érdekében.
Ezután a lelettel visszakerülnek a beküldő kollégához, aki a továbbiakban kezeli, ellenőrzi az előírt kezelés folytatását. A diagnosztika világszínvonalú, drága tesztekkel történik, amelynek eredményét bármelyik országban elfogadják.