Az olimpiai-, világ – és Európa-bajnok tornász kihasználta a koronavírus-járvány miatti kényszerszünetet. Benyújtotta szakdolgozatát a debreceni egyetemre, majd meg is védte, és sportszervezői diplomával a zsebében várhatta az „újrakezdést”.
– Minden rosszban van valami jó is, ha az ember nem esik letargiába – mondta Berki Krisztián. – Nekem is nehézséget okozott a karantén, de azért – már beismerhetem – nem jött rosszkor. Így legalább, a már ötször műtött vállam kapott egy kis időt arra, hogy megkezdhessem a munkát, mert még nem adtam fel semmit, még az olimpiai szereplést sem.
Krisztián elmondta, már második hete ott van az edzőteremben minden nap, és elkezdte a tréningeket minden mozdulatra odafigyelve.
– Boldog vagyok, hiszen már emberemlékezet óta nem esett meg velem, hogy nem érzek fájdalmat. Nem vagyok türelmetlen, mert tudom, ha még egyszer megsérülök, vége a dalnak, végleg leszállok a lóról, újabb műtétet már nem vállalnék. Szerintem egy-két hónap alatt eldől, hogy a vállam akarja-e a munkát, vagy… El kell mondanom, ma már az egészségem mindennél fontosabb, még az olimpiai álmaimnál is. Tisztességgel akarom felnevelni hatéves Liámat, aki azt vette a fejébe, hogy légtornász lesz. Már meg is kezdte a gyakorlást.
Decemberben rendezik a tornász Európa-bajnokságot, ahol összetett csapatversenyben lehet olimpiai kvótát szerezni, ezért valószínűleg kihagyja kontinensbajnokságot. Abban azért bízik, hogy esetleg juthat neki egy szabad kártya Tokióra.
– Nem dől össze a világ, ha nem lehetek a magyar küldöttség tagja – folytatta. – Remélem azért lesz lehetőségem, hogy egy hazai versenyen búcsúzzak a közönségtől.
Berki kijelentette, ha befejezi, szeretné a tornasportban kamatoztatni tudását. Kiemelte, hallott a zuhanyhíradóban arról, hogy szívesen lenne az UTE klubvezetője, de erre a „kacsára” csak annyit mondott, fel sem merült a fejében a gondolat.
(gergely)