Díszdiplomát adott át tizenhárom elismert nyugalmazott óvodapedagógusnak, tanítónak, tanárnak csütörtökön dr. Molnár Szabolcs alpolgármester. Az Újpesten élő ünnepeltek arany, gyémánt és vas fokozatú okleveleket vehettek át az ünnepségen, ahol méltatták hosszú pályafutásukat.
Újpest Önkormányzata a korábbiakhoz hasonlóan idén is megszervezte az díszdiploma-átadásokat azon újpesti óvónők, tanítók, tanárok részére, akik ötven, hatvan, hatvanöt vagy hetven éve vették át diplomájukat, és legalább harminc éven keresztül végeztek nevelőmunkát. Szeptember 5-én a Polgár Centrumban dr. Molnár Szabolcs alpolgármester hat arany-, négy gyémánt-, három vasdiplomát adott át.
– A pedagógusi pálya szépségeiről, nehézségeiről mindannyian sokat hallottunk már, de minderről csak annak van fogalma, aki maga is dolgozott már tanárként, tanítóként, óvónőként. Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a pedagógusok, így Önök is, munkájukkal minden magyar ember életére hatással vannak – szólt az ünnepeltekhez dr. Molnár Szabolcs alpolgármester. Hozzátette: – Nem vállaltak könnyű feladatot, amikor nemzedékről nemzedékre megtanítottak mindenkit olvasni, írni és számolni és egyáltalán, gondolkodni. Hozzásegítettek bennünket az emberi eszmélés első pillanataitól kezdve ahhoz, hogy képesek legyünk az életet értelemmel megtölteni, hogy a dolgokat ne csak elszenvedjük, de azoknak közreműködő, alkotó részesei legyünk – értékelte a pedagógusok nevelőmunkáját az alpolgármester.
A nyitóbeszédet követően dr. Molnár Szabolcs átadta a díszdiplomákat, s ezt követően méltatták a jubileumi oklevelet átvevők áldozatos tevékenységét.
Arany díszdiplomát vett át Bessenyei Gabriella, aki 1963-ban végezte el az Egri Tanárképző Főiskola biológia–földrajz–rajz szakát. Pályafutását az 1963–64-es tanévvel a kazincbarcikai Május 1. úti általános iskolában kezdte, majd 1964. szeptember 1-jétől Putnokon tanított. 1975 októberétől az Ózdi Járási Hivatal művelődési osztályán tanulmányi felügyelőként, majd fél évre rá osztályvezetőként dolgozott hat éven át. 1981-től a Putnoki 2. Számú Általános Iskola szakfelügyelője, szaktanácsadója volt. Sokoldalú társadalmi és közéleti munkáját 1986-ban Kiváló Pedagógus kitüntetéssel díjazták. Az Eötvös József-emlékérem ezüst fokozatát vehette át a közoktatásért és a pedagógusokért végzett munkájának elismeréseképpen. 1997-től – nyugállományba vonulását követően – évekig óraadó tanárként dolgozott.
Vas díszdiplomát vett át dr. Pavlicsek Mariánné Kecskés Julianna, aki 1948-ban végzett a Pápai Református Népiskola Tanítóképző Intézetében. 1948. szeptember 1-jétől 1986-ig, egészen a nyugdíjazásáig tanított a Perkátai Állami Általános Iskolában, majd a budapesti Pongrácz utcai, Baranyai utcai, Bogdánfy utcai általános iskolában. Negyven év munkaviszonyból negyven évet pedagógusi pályán töltött. Közben elvégezte a pedagógiai főiskola földrajz–biológia szakát, így tanár lett. A XI. kerületi Bogdánfy utcai általános iskolában több mint húsz éven át volt a biológiatanárok munkaközösségének vezetője. Pályafutását több elismerés kísérte.
Arany díszdiplomát vehet át dr. Pintér Attiláné Bártfai Katalin, aki 1963-ban a Szarvasi Óvónőképző Intézetben óvónői oklevelet szerzett. 1963 és ’67 között a mezőtúri Újlaki Óvoda, 1964-től 1974-ig a kisújszállási Vasvári Óvoda, 1974 és ’76 között a szolnoki Zagyvaparti Óvoda óvónője, 1976-tól újpesti óvodák munkatársa, 1985-től 2000-ig a ma Játék-Mozgás-Kommunikáció nevet viselő óvoda vezetője volt.
Nevelési és módszertani munkái több szaklapban jelentek meg. Pályájának során mindig lényegesnek tartotta az önképzést. Vezetőként az óvodás gyermekek teljes körű mentálhigiénés kiszolgálása mellett támogatta, ösztönözte kollégái innovatív törekvéseit. 1984-ben Kiváló Munkáért kitüntetéssel díjazták, majd 2000-ben Újpest Gyermekeiért díjjal ismerte el a város a gyermekek érdekében hosszú éveken át végzett áldozatos munkáját.
Gyémánt díszdiplomát vett át Fábián Károlyné Ille Teréz, aki 1952 augusztusába került gyakornok tanítójelöltként Vas megyébe. 1953-ban a Soproni Állami Tanítóintézetben szerzett tanítói oklevelet, és 1954-ig a szelestei általános iskolában tanított. Férjhez ment, és 1954-ben került Újpestre, a Bányai Júlia Gyermekotthonba. Számos újpesti általános iskola, többek között a Viola utcai, majd a Komját Aladár utcai iskola (ma Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola) tantestületének tagja volt. Ez utóbbi intézményben harminckét esztendőn át végezte tanítói munkáját, a kollégák megbecsülésével.
Számtalan iskolai tevékenysége mellett például film- és fotószakkört vezetett, valamint harminc éven át volt az iskola napközis táborának csoportvezetője. Nyugállományba vonulása után napközis tanítóként a Bőrfestő, a Szűcs Sándor és a Szent János Apostol Általános Iskolában tevékenykedett. Negyvenkilenc éves tanítói munkáját 2002 februárjában, hetvenkét évesen fejezte be.
Gyémánt díszoklevelet kapott Fodor Józsefné Vizsy Mária, aki 1952-ben végzett az Állami Óvónőképző Intézetben, Sopronban. Első munkahelye a Zalaegerszegi Központi Óvoda volt. 1955-ben Budapestre helyezték át. 1958 óta újpesti lakos. Három újpesti óvodában – a Leiningen, a Nádor és a Munkásotthon utcaiban – dolgozott. Ötven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységét 2002-ben arany díszoklevéllel jutalmazták.
Vas díszdiplomát vett át Hajdú Ferencné Gobasits Mária Terézia, aki tanítói családban született 1929-ben. Az elemi és a polgári iskola elvégzése után a Kalocsai Tanítóképző Intézet Neveléstudományi Karán szerzett tanítói oklevelet, jeles eredménnyel. Pályafutását Kiskunhalason kezdte, ezután került a budafoki István téri általános iskolába, majd az I. kerületi Kosciuszkó Tádé utcai általános iskolába. Harmincöt éven át, 1984-ig volt a pedagóguspályán. Arany díszoklevelét 1998-ban vehette át.
Arany díszdiplomát vett át Hamza Pálné Dudás Éva, aki 1948-ben érettségizett, utána gyors- és gépírói tanfolyamon vett részt. A pedagógus hivatást szeretett édesapjától tanulhatta. Dudás István Fót megbecsült kántortanítója és a Károlyi család gyermekeinek házi tanítója volt a II. világháborút megelőző években. Éva néni ma is szívesen emlékezik a háború előtti Fóti Kastélyra, és édesapja házi tanítói munkásságára.
1961-ben a Felsőfokú Tanár- és Tanítóképző Intézetben tanítói oklevelet szerzett. Ez év szeptemberében már Pesterzsébeten tanított. 1962 januárjában helyezték át Újpestre a Viola utcai általános iskolába, majd szeptembertől tanítói állást kapott az Április 4. téri általános iskolában, ahol egészen nyugdíjazásáig dolgozott. 1993-tól ’97-ig napközis tanító volt a Langlet Waldemár Általános Iskolában. Tanítói pályafutása ezzel nem ért véget, a mai napig szívesen korrepetálja a kisebb gyerekeket önzetlenül, csupán szeretetből. Ötven éven át kifejtett értékes szakmai tevékenységét most arany díszoklevéllel jutalmazták.
Gyémánt díszdiplomát vehet át Juratsek Györgyné Fain Borbála, aki 1953-ban végzett a Kecskeméti Állami Óvónőképzőben. 1954-től a Budapest XI. Kerületi Pamuttextil Művek Rőf utcai óvodájában volt óvónő, egészen nyugdíjazásáig. 1971 óta él Újpesten. Nyugdíjasként 1984-től 1988-ig, négy esztendőn át a XV. kerületi Vácrátót téri óvodában volt óvónő. Egy leánygyermeke van, két unokája és két dédunokája, akikre nagyon büszke. Ötvenéves munkájának megbecsüléseképpen arany díszoklevelet vehetett át 2004-ben.
Vas díszdiplomát kapott Magyar Lászlóné Dömötör Gizella, aki 1948-ban a Pápai Református Népiskola Tanítóképző Intézetében végzett. Tanítói munkáját Dunaszentgyörgyön, Alsóörsön és Dunabogdányban folytatta. 1998-ban arany, 2008-ban gyémánt oklevelet vehetett át, és most hatvanöt éves pedagógusi pályájának elismeréseképpen ezen ünnepség keretében, újpesti lakosként vasdiplomában részesült.
Gyémánt díszdiplomát vehet át Nyilasi Árpádné Gál Rózsa, aki 1953-ban a Miskolci Állami Óvónőképzőben szerzett óvónői oklevelet, és ugyanebben az évben Szolnokon kezdett dolgozni. Hamar kiderült, hogy jó vezetői képességekkel rendelkezik, és bevonták új óvodák indításába, szakmai továbbképzések szervezésébe. Pápán óvodavezetőként dolgozott, majd Miskolc után 1982-ben Budapestre költözött. A Gogol utcai napközi otthonos óvodában vállalt állást.
Pályájának során mindig fontosnak tartotta az óvoda és az iskola kapcsolatát. Előadásokat tartott, írása jelent meg az Óvodai Nevelés című folyóiratban. Fiatal kollégáinak, gyakorlaton lévő, óvónőnek készülő tanulóknak mindig segített, tapasztalatait szívesen osztotta meg az érdeklődőkkel. 1991-ben Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel díjazta a művelődési miniszter a nevelés-oktatás érdekében végzett több évtizedes áldozatos munkájáért. Huszonhárom éve él Újpesten. Unokája, Csányi Odett Újpest Kiváló Tanulója díjban részesült. Harmincnyolc évet és nyolc hónapot töltött az óvónői pályán. 2005-ben ötvenéves munkájának megbecsüléseképpen arany díszoklevelet vehetett át.
Arany díszdiplomát vett át Pogány Gyuláné Bartalus Ilona, aki 1953-ban a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben államvizsgázott. Óvónőként nyolc évig dolgozott a XIII. kerületben. Vizsgát tett az esztergomi tanítóképző főiskolán, 1966-ban tanítói diplomát szerzett. 1971-től 1986-ig a XV. kerületben tanított, majd az Újpest kertvárosi részén lévő, idén megalakulásának 60. évfordulóját ünneplő Bajza József Általános Iskolába került, ahol 1997-ig, nyugdíjazásáig dolgozott. Nyugdíjasként tanított még tíz éven át.
Arany díszdiplomát vehetett át Rissay Ibolya, aki 1958-ban, huszonkét évesen végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, kiváló eredményekkel, zeneiskolai zongora- és szolfézstanári képesítéssel. Újpesten született, itt végezte el alap- és középfokú tanulmányait. Itt él, munkája is mindvégig szeretett városunkhoz kötötte. Az Újpesti Zeneiskolában tanult tíz éven át. A ma Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola nevet viselő intézményben a zongora- és szolfézsszaktanári diploma megszerzése után tanári állást kapott 1958. szeptember 1-jétől, ahol megszakítás nélkül tanított negyven éven át. 2000 és 2003 között a Lőrinc utcai iskolában (ma: Pécsi Sebestyén Ének-zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola) tanított nyugdíjas zongoratanárként.
Hosszú pályafutása alatt igyekezett növendékeit a hangszeres játék elsajátítása mellett a zene ismeretére és szeretetére nevelni. Az évek során különböző elismeréseket kapott eredményes munkájáért: 1970-ben oklevelet, 1988-ban miniszteri dicséretet, 1998-ban Arany Katedra elismerést.
Arany díszdiplomát vehetett át Tarnóczy Lászlóné Makray Éva, aki 1960-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár és karvezetőképző tanszakán jeles eredménnyel államvizsgázott. Diplomamunkáját kitűnő eredménnyel teljesítette. 1967-ben Újpestre költözött. Nyugdíjazása előtt közel harminckilenc évet tanított a XIII. kerület iskoláiban, majd nyugdíjazása után még három évet. Az iskola énekkarával a Zeneakadémián Kodály Zoltán jelenlétében énekelhetett. 1965-ben fővárosi ének-zene szakfelügyelő volt négy kerületben. 1967-ben a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kezdett tanítani. Az iskola énekkarával szerepelt a Bartók Rádió Éneklő ifjúság műsorában. 1973 szeptemberében a Berzeviczy Gizella Ének-zene Tagozatos Általános Iskolában folytatta munkáját. Az általa vezetett kórust több alkalommal kísérte zongorán, vagy vezényelte nemrégiben elhunyt férje, Tarnóczy László.
(A méltatásokat a felterjesztésekből idéztük.)
G.R.