Újpesten közel háromszáz elnevezett közterületet találunk. Sorozatunkban arról kérdeztük az újpestieket, tudják-e, kiről, miről kapta a nevét az az utca, ahol otthonuk található.
Tóth Dávidhoz, az újpesti születésű szobrászművészhez tartunk, a Vas Gereben utcába. Előtte próbát tettünk, a városközpontban kértünk segítséget a járókelőktől, hol is van ez az utca. Senki nem tudott a segítségünkre lenni. Az utca névadójáról sem fiatal, sem idős újpesti nem tudott érdemlegeset. A Megyeri temető közelében egy középkorú hölgynek már derengett valami – mintha a környéken lenne ez a szerinte költőien „furcsa nevű” utca.
– A Megyeri útról nyíló, csendes utca a Vas Gereben utca, jómagam itt lakom a családommal, de ide is születtem – mondja Tóth Dávid szobrászművész, számos újpesti szobor, dombormű megformálója. Vas Gereben ezen a felvett nevén lett ismert, mert Radákovics Józsefként anyakönyvezték 1823 áprilisában Fürgeden. Dolgozott a Vahot-féle Pesti Divatlapnál, az Életképeknél, a Jelenkornál. Népies lírája tette divatos és felkapott íróvá. Ügyvéd és hírlapíró volt, a szabadságharcot követően Jókai után a legnépszerűbb elbeszélők egyike. Szerkesztette a Nép Barátja című hetilapot, amelynél Arany János volt a szerkesztőtársa. Később megélt nehezebb időszakokat is, a családja pedig nélkülözéseket. Talán többet kellene olvasunk tőle. Bécshez közel temették el, és közel húsz évvel később lánya a Kerepesi temetőben helyeztette örök nyugalomra – tudjuk meg a legfontosabbakat az utca névadójáról.
Majd személyes emlékekre terelődik a beszélgetés: – A párhuzamosan futó Fadrusz János utcában nőtt fel édesanyám, Péter Zsuzsa újpesti szobrászművész, -tanár. A nagymama telke, veteményeskertje volt itt, a Vas Gereben utcában. Ötven-hatvan éve kertes házak, gyümölcsösök-veteményesek uralták a tájat. A telek birsalmafái ma is teremnek – teszi hozzá Dávid. – Édesanyám első megbízásának tiszteletdíjából műtermet épített itt, majd amikor összeházasodtak apámmal (Tóth Béla szobrászművész – a szerk.), kis ház épült a műterem mellé. Kisfiúként furcsán ízlelgettem a szót, valahogy műnévnek gondoltam Vas Gereben nevét. A keresztnév nagyon idegen volt nekem, leginkább „Gereblyének” mondtam, annak legalább volt értelme. A környékbeli gyerekekkel naphosszat játszottunk az utcában, a mi gyerekeink már ezt nem tehetik, nagyobb lett a forgalom, benépesült az utca. Édesanyám iránti tiszteletből megtartottam a műtermet, ezért is maradtunk itt a feleségemmel, és ide születtek a gyerekek. Be kellett azonban látnom, hogy kőszobrászként nem leszek ideális szomszéd az alkotómunkával járó zaj, a por miatt, s ráadásul egy lovas szobor is nehezen fér ki a műterem ajtaján, ezért Verőcén alakítottam ki műtermet – ismerjük meg a jelen alkotóműhelyét.
B.K.
Idézzük az Újpesti utcanévlexikont: Vas Gereben utca (Megyer, 1932) Szabolcska Mihály utca 12.-től a Megyeri út 68.-ig. Vas Gereben (1823–1868) regényíró volt.