Van, aki sebészcsipesszel, van, aki „négykézzel”, de mindenki hajtogat valamit. Ki a magáét, ki a másikét – Gulyás Anikó tíz éve a budapesti Origami Klub elnökeként a saját igazát: a gyerekek kézügyességét és koncentráló képességét a leghatékonyabban fejleszti többek között a japán papírhajtó művészet. Hihetünk neki: óvónőként kezdte.
A káposztásmegyeri Közösségi Ház-ban tartott kreatív bemutatkozó kiállítás három napon át egzotikus bepillantást engedette fenti tétel igazolására. Három napon át nyolc órában csodálhatták meg a „mozgó origami” elnevezéssel megrendezett kiállítást október első hetében. A gyerekcsoportok folyamatos látogatása fényesen igazolta a szokatlan, ám hallatlanul sokrétű időtöltés lehetőségeit. Gulyás Anikó nem az akrobatikus kézügyességével, hanem sokkal inkább elnyűhetetlennek tűnő energiáival tartja össze a hajtogatók rendezvényeit és tapasztalatszerző körútjait. S hogy kik alkotják a klub derékhadát? „Pedagógusok, matematikusok, értelmiségi és meditatív beállítottságú, de kitűnő humorú klubtársak, akiknek egyszerűen ez a ’lövésük’, hogy meglátják a papírban a végtelen tér lehetőségét” – tudhattuk meg az elnök asszonytól. Német, olasz, angol, francia, jóformán egész Európára kiterjedő kapcsolatuk van a társklubokkal, annak ellenére, hogy nem jellemző a japán társasút az összejöveteleikre. A legnagyobb értékének tartják az origami szerelmesei, hogy egy sík papírban benne van egy tárgy teljessége, a lehetőségek pedig gyakorlatilag végtelenek. Nem csak füstölőtől bódult szakészagú teaházakban, de bizony marketing-menedzserek házatáján is élnek az origami művészete adta egzotikus lehetőségek hatásával. Felkéréseket kaptak többek között egy ágyúnyi fotós világmárka termékbemutatójára, ahol számítógépet, fényképezőgépet, sárkányt hajtogattak – a sárkányfej elkelt. Hasonló szellemi tréninget igényeltek egy bank vezetőségében – itt óriásméretű húszezres vált elefánttá: a Haza Bölcse tekintetével „pislogva” a látogatókra..jpg)
Mindennél komolyabb szakmai érdemnek tekinti Gulyás Anikó azt a lehetőséget, amely az origami segítségével a gyerekek sivárosodó motorikus kézmozgásában, térlátásában egyaránt alapvető fejlődést jelent. Azaz jelentene, mivel ezt a gyakorlatot csak elszigetelt esetekben alkalmazzák csak a pedagógia terepén. „Nincs, aki központilag felvállalja ezt a projektet” – intézi el a kérdést Gulyás Anikó – „pedig alapvető képességfejlesztést jelentene már az óvodától kezdve”. Addig is marad az öröm, amit a gyerekszemek csillogásából olvashatnak ki, amikor egy sík papírból megszülető állatforma bújik elő a varázslatos ujjak alól.