Külön összeállításban vette sorra az ország egyik legnépszerűbb közterületi és közlekedési problémákkal foglalkozó, ezeket a lakosság segítségével gyűjtő és az illetékesek felé továbbító Járókelő.hu, hogy 2012-ben indult működésük óta milyen panaszok érkeztek a Lánchíd állapotára.
A Budapest élhetőségét javítani szándékozó portál cikke szerint a legemlékezetesebb észlelések és észrevételek az alábbiak voltak a Lánchíddal kapcsolatban Tarlós István volt főpolgármester regnálása alatt:
1. Szemét mindenütt
Az olvasók legtöbbször arra panaszkodtak, hogy a híd gyalogos felületein sokszor csomókban áll a legkülönfélébb szemét, amitől kukák hiányában sokszor valóban nem egyszerű feladat kulturáltan megszabadulni. A nem túl gusztusos jelenségen csak rontott, hogy sokáig sem a budai, sem a pesti hídfő közelében nem talált egykönnyen kukát az, aki ki akart dobni valamit.
A helyzet csak 2019-ben enyhült, amikor a pesti hídfőhöz kikerült pár szemetes, a Járókelő.hu viszont több hivatalos szervtől is kéri, hogy helyezzenek ki szemétgyűjtőket a hídra.
2. Rossz vízelvezetés
Akit valaha ért már az a kellemetlenség, hogy a Lánchídon átbaktatva elkapta egy vihar, vagy egy intenzívebb zápor után kelt át rajta, az tapasztalhatta, hogy a szerkezeten olykor szabályos kis tavakban is hajlamos megállni a víz.
A portál 2015-ben és 2016-ban is jelezte ezt a problémát a BKK Közút felé. A kapott válaszokból kiderült, hogy a vízelvezetők rendszeres eltömődése okozza a gondot, ami a szerkezet leromlottságán kívül szintén a szemetelésnek köszönhető.
3. Kéretlen díszítés
A graffiti elleni sziszifuszi küzdelem Budapest összes középületén teljes gőzzel dübörög, a Lánchíd pedig sajnos az egyik legjellemzőbb csatatere ennek a harcnak.
Erről a problémáról annyit érdemes tudni, hogy bár a hidat folyamatosan festi és takarítja a közterület-felügyelet, átfogó, tartós megoldás – például festéktaszító réteggel való felületkezelés – még nem született erre a helyzetre.
4. Kizöldült oroszlánok
A hídpilléreket ékesítő oroszlánok helyzete sem túl rózsás. A második világháború során megsérült, illetve részben elpusztult szobrokat, a pillérekkel együtt, látványos repedések tarkítják és nagyfokú anyagfáradás figyelhető meg rajtuk.
Utóbbihoz az is erőteljesen hozzájárul, hogy a jó idő megjelenésével a nagymacskák mellől rendszerint különböző növények, akár egész bálvány-fa csemeték is képesek kisarjadni az idő által igencsak megrágott építményelemekből.
5. Már a rozsda sem tartja egyben
A legfeltűnőbb károsodások azonban a Lánchíd tartószerkezetén figyelhetőek meg.
A portál egy 2014-es észrevételre érkezett önkormányzati választ idéz az akkori budapesti vezetőségtől az egyik átlyukadt tartóelem kapcsán:
“A híd felújítása már régóta esedékes de a Margit híd felújításának befejezéséig anyagi és forgalmi okok miatt nem volt lehetséges. A Lánchíd felújításának előkészítésén dolgozunk, jelenleg a tervek engedélyezése van folyamatban. Szándékaink szerint a híd felújítása 2015-ben kezdődhet.”
Az összeállítás külön megjegyzi, hogy mai szemmel olvasva mennyire nevetségesnek – vagy inkább tragikomikusnak – hat egy ilyen reakció a városvezetéstől.
A probléma tehát közel sem annyira újkeletű, mint azt a jelenlegi kormányzati kommunikáció sugallni próbálja. Ahogy az sem életszerű, hogy a Tarlós István vezette városházán ne tudtak volna arról, hogy Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési építménye sürgős felújításra szorul.
Ezzel szemben a valósághoz közelebb áll, hogy az érdekérvényesítő képességével előszeretettel hencegő előző főpolgármester vagy nem tartotta fontosnak a felújítást, vagy képtelen volt “kisajtolni” Orbán Viktorból az ahhoz szükséges összeget. Mindezt úgy, hogy közben a fővárosban rengeteg olyan, igencsak kétes hátterű beruházásnak engedett teret – ha a kormányközeli gazdasági körök érdeke úgy kívánta -, amelyek költségéből bőven meg lehetett volna valósítani a Lánchíd felújítását.
(Fotók: Járókelő.hu; 444)