Emlékezni és emlékeztetni

„Emlékező macskaköveket” helyeztek el a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Tél utcai épülete előtt Dráfi József emlékére. Újpest egyik legrégebbi kereskedőcsaládjának sarja szintén az elhurcoltak között volt.Az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, az Eötvös József Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság, és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület július 20-án tartott megemlékezést.

Wintermantel Zsolt, Újpest polgármestere a botlatókő elhelyezésén azt mondta, fontos, hogy sok gyerek is részt vesz ezen az eseményen, hiszen az emlékezetet ők örökítik tovább, a múltnak pedig soha nem szabad megismétlődnie. Visszautalt rá: a Nasser testvérek háza előtt már elhelyeztek két emlékkövet.

Szerdócz Ervin, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Újpest-Rákospalota templomkörzetének rabbija úgy fogalmazott, ahol ártatlan emberek elpusztításáról van szó, ott egy rabbinnak szót kell kérnie.
Arról beszélt, a magyarság, a zsidóság és a cigányság múltja közös abban, hogy egyikük sem őshonos Európában, de mindannyian itt kerestek hazát. És bár az együttélés nem volt mindig egyszerű, mégis megvalósult. Dráfi Józsefről azt mondta, a tizenhét éves fiú tragikus sora lehetett volna zsidóé is, a kitelepítések Újpesten ugyanúgy zajlottak. A rabbi szerint az, hogy a polgármester részt vett a botlatókő elhelyezésén, jelzésértékű, kimondja, hogy a múlt nem ismétlődhet meg Újpesten.

A megemlékezésen felszólalt Csóka János Pál, az Újpesti Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is. Ő azt mondta, először kamaszkorában találkozott a származásával kapcsolatos negatív előítélettel, de Újpesten mindig is megfértek egymás mellett a különböző nemzetiségek.
Dráfi József családjára utalva azt mondta, az újpesti cigányság múltjának kutatása közben jöttek rá, hogy az Érsekújvár környékiek arcra is mennyire hasonlítanak az újpestiekre.
A jelennel kapcsolatban már arról beszélt, a Tanodában bárki megismerheti a cigányság múltját, a gyerekeknek tanulási, sportolási lehetőségük van, a botlatókövek pedig nem csak Újpest-szerte emlékeztetnek bennünket.

Réztáblával ellátott emlékező köveket egyébként a Német Szövetségi Kulturális Alapítvány támogatásával 2006 óta helyeznek el szerte a világon. Ahogyan a nevükben is szerepel, emlékezésre, gondolkodásra késztetik az arra járókat. A Tél utca 52. szám előtt elhelyezett követ is Gunter Demning kölni képzőművész készítette és rakta le.

M. Orbán András

A botlatókövön Dráfi József neve áll. A Dráfi család Újpest egyik legrégebbi piacos dinasztiája, az első cigány családok között telepedtek le itt, a rokonságban számos szegkovácsot és zenészt találni. Dráfi József 1928-ban született, édesapja szegkovács, édesanyja kereskedő volt. Ismerősei szerény, de annál szorgalmasabb gyereknek ismerték, akinek a kovácsmesterséghez, és mint kiderült, a zenéhez is volt tehetsége. 1944 őszén édesanyjával együtt rokonlátogatóba indult Érsekújvárra, de oda már nem érkezett meg. A Nyugati pályaudvaron letartóztatták, majd édesanyja számára is ismeretlen helyre hurcolták. Családja csak évtizedekkel később tudta meg mi lett a fiú sorsa: előbb a dachaui koncentrációs táborba, majd Ravensbrückbe vitték. 1945 tavaszán, még a szovjetek érkezése előtt a legyengült, munkára képtelen fiút az SS őrség agyonverte. Tábori kartonjára felvezették foglalkozását: szegkovács.
(Forrás: Molnár István Gábor, Újpesti Roma Nemzetiségi Önkormányzat)