Budapest az egyetlen város Európában, ahol már most meghaladja a nitrogén-dioxid-szint a korlátozások előtti időszakét – írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adataira hivatkozva az Mfor.
A koronavírus-járvány alatt világszerte csökkent a légszennyezettség, hiszen a karantén miatt jelentősen csökkent a gépjárműforgalom, de a tömeg-, a légi- és a vasúti közlekedés is takarék üzemmódba kapcsolt. Indiában például a Himalája csúcsai, Japánban a Fuji vált ismét láthatóvá több száz kilométerről, miután kitisztult a levegőből a szmog.
A Levegő Munkacsoport szerint a magyarországi mérőállomások adatai alapján azt látjuk, hogy a nitrogén-dioxid szintje az előző év azonos időszakához képest némileg csökkent a korlátozások alatt, és még június során is néhány százalékkal alacsonyabb volt, mint 2019-ben.
De a civilek szerint ezt az információt a helyén kell kezelni: ez csak egy légszennyező anyag, és a legtöbb korai halált okozó légszennyező, a PM2,5 részecskék (“szálló por”) koncentrációjában például nem mutatható ki a többi évhez képest csökkenés a korlátozások időszakára, sőt,
a tavalyi adatokhoz képest némi növekedés volt tapasztalható.
A Financial Times napokban megjelent cikke alátámasztani látszik a negatív folyamatot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatait elemezve ugyanis az látszik, hogy
Budapest az egyetlen város Európában, ahol már most meghaladja a nitrogén-dioxid szint a korlátozások előtti időszakét.
Pedig a járvány magával hozta az alternatív közlekedési módok terjedését: az autók által nem használt utak helyére világszerte biciklisávokat festettek – így tett például Budapest is a Nagykörúton és több más forgalmas útvonalon –, de egyes nagyvárosok, mint Brüsszel vagy Milánó, felbuzdulva a jelentős pozitív változáson, 35 és 40 kilométernek megfelelő autóutat vonnak ki a forgalomból, és használják fel új kerékpárutak létesítésére, de erre készül London és Párizs is.
Magyarországon azonban indokolatlanul hosszú ideig, július 1-jéig ingyenesen lehetett parkolni a közterületeken, ami – amellett, hogy az önkormányzatok zsebéből vett ki újabb bevételeket – egyértelműen megnövelte az autósforgalmat, ezzel együtt pedig a légszennyezést. Nem nehéz látni, hogyan függ össze az autósok felé tett politikai gesztus a légszennyezettségi adatokkal.
Még akkor is mi állunk az országok élén, ha a legfrissebb felmérések szerint Európa nagyvárosaiban az autóforgalom újraindulásával ugrásszerűen megnőttek a légszennyezettségi adatok. Bár ezek továbbra is alacsonyabbak a tavalyi évhez képest.
Ugyanakkor az is egyre inkább kimutatható, hogy az emberek tartanak a tömegközlekedéstől, ami az autóforgalom növekedéséhez vezet: a londoni metró mostani utasforgalma mindössze 12 százaléka a járvány előttinek.
Tehát a járvány alatt megszerzett tiszta levegő villámgyorsan vissza fog romlani, sőt még rosszabb szinteket érhet el, még akkor is, ha sokan rászoktak a kerékpárra.
Ez főleg azért aggasztó, mert a légszennyezettség folyamatosan rombolja az immunrendszert, ami nemcsak a koronavírus, hanem más megbetegedések terjedését, illetve a légúti rendellenességek tömeges kialakulását is elősegítheti.