Schmitt Pál köztársasági elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Szlovákia Esterházy János személyében a mai napig háborús bűnösként tart számon egy igazi demokratát és humanistát. A börtönbe vetett és ott elhunyt, elveiért kiálló hősről júniusban teret nevezett el Újpest önkormányzata, és emlékkövet állított tiszteletére.
Ivan Gasparovic szlovák álamfő egy interjújában Hitler és a fasizmus hívének nevezte a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetőjét. Schmitt Pál köztársasági elnök úgy fogalmaz, sajnálattal és értetlenséggel fogadta a szlovák köztársasági elnök szavait. Emlékeztet: a magyar kormány és a korábbi köztársasági elnökök már többször kezdeményezték Esterházy János rehabilitálását, Prágában tett látogatása során pedig maga is megkoszorúzta Esterházy János nyughelyét, abban a reményben, hogy ez a gesztus is enyhülést hozhat a személye körüli indulatokban.
Újpesten a Vécsey és a Nádor utcák találkozásánál június 21-e óta a 110 éve született csehszlovákiai mártír politikus, gróf Esterházy János nevét viseli. A tér, valamint az emlékkő avató ünnepségére napra pontosan 75 évvel az után került sor, hogy Érsekújváron megalakult az Egyesült Magyar Párt, amelynek ügyvezető elnöke gróf Esterházy János volt. Az ünnepségen az érdeklődők, intézményvezetők, közéleti szereplők gyűrűjében Wintermantel Zsolt polgármester a névadás jelentőségét és a mai kor üzenetét emelte ki, Estók János történész, Újpest díszpolgára, gróf Esterházy János életére és pályafutására hívta fel a figyelmet, Horváth Zoltán atya, Újpest díszpolgára az Úr áldását kérte az emlékkőre, és mindazokra, akik mostantól elhaladván az emlékhely előtt, egy percre a példamutató életű, mártír politikusra emlékeznek.
A magyar köztársasági elnöke levelében felidézte, hogy Esterházy János volt az egyetlen, aki a szlovák parlamentben a zsidók deportálásáról szóló törvény ellen szavazott 1942-ben. Embermentő tevékenységéért először a Gestapo üldözte, majd a szovjet csapatok bevonulása után az NKVD a Gulagra hurcolta; 1947-ben Pozsonyban pedig koholt vádak alapján halálra ítélték – sorolja az államfő. Schmitt Pál szerint Esterházy János egész életében elutasította a fasizmus és a kommunizmus diktatúráját, ennek pedig végső, tragikus bizonyítéka, hogy hosszú szenvedés után a csehszlovák kommunisták börtönében halt mártírhalált 1957-ben.
Schmitt Pál a szlovák államfőhöz írt levele végén ugyanakkor azon reményének is hangot ad, hogy közeljövőben esedékes budapesti találkozójukon a két ország közös értékeiről is eszmét cserélhetnek.
(mti-un)