Online konferenciát rendezett csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A kétórás rendezvényen a kormány munkáját támogató szakemberek adtak elő. Az expozékból készült videót csak szombaton tették közzé, így a nyilvánosság számára most váltak elérhetővé azok az elképzelések, amelyek a következő hetek döntéseit meghatározhatják.
Palkovics László miniszter előadásából kiderült, hogy az Operatív Törzs naponta reggel hatkor tartja meg első ülését. Később még az éjszaka folyamán ismét zajlik egy tanácskozás, reggel négykor pedig ennek nyomán állítják össze az adatokat, jelentéseket. Palkovics hangsúlyozta, hogy a legfontosabb cél eddig az volt, hogy az ország időt nyerjen az egészségügyi rendszer felkészítésére.
A konferencián kiderült, hogy Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ áprilisi jelentése szerint a fertőzöttek 84-92 százalék rejtve marad, míg a megerősített COVID-19 esetek aránya az ellátórendszerben 7-12 százalék lehet. Az intézmény prognózisa szerint a regisztrált fertőzöttek 68 százaléka enyhe tüneteket produkál, 30 százalékuk kórházi kezelésre szorul, 2,4 százalékukat pedig lélegeztetni kell. Magyarországon azonban a hivatalos adatok szerint a helyzet nem egészen így alakult, hiszen a fertőzöttek 52 százalékát kell egészségügyi intézményben ápolni, és 3,1 százalékát lélegeztetni.
Fontos kérdés az is, mi történt volna, ha a járvány terjedését semmilyen intézményes módon nem próbálják lassítani. A kutatók szerint, ha a természetre bíztuk volna, akkor két hét alat mintegy 2,5 millió ember kapta volna el a koronavírust, és 14 ezer embert kellett volna lélegeztetőgépre kötni.
Palkovics elmondta azt is, megkérdezték a szakembereket: milyen mértékű bezárkózás kell ahhoz, hogy a járvány ne terhelje túl az egészségügyi rendszert? A kezdetekkor rendelkezésre álló 2000 lélegeztetőgéppel számolva 50 százalékos kontaktus-csökkenést kellett volna elérni. Amennyiben azonban csak 22-34 százalékkal csökken az emberek közötti érintkezés, már 7330 készülékre
volna szükség. A miniszter szerint e kalkuláció nyomán jutottak el a kormányzati kommunikációban gyakran emlegetett 8000-es számig.
Budapest fegyelmezett
Hogy ez a valóságban hogyan néz ki, arra kérdőíves kutatással keresték a választ. Ebből az derült ki, hogy volt olyan időszak, amikor Budapesten 90, a nagyvárosokban 80, a kisebb településeken pedig 70 százalékkal is csökkent a kontaktok száma. Ebből két dolog látszik elég világosan: a magyar emberek nagy része komolyan vette a karantént, a fővárosiak pedig – a kormányzati kommunikáció sugalmazásaival ellentétben – kifejezetten élen jártak fegyelmezettségben.
Persze, a kérdésekre akár anonim adatgyűjtés esetén is lehet valótlan válaszokat adni. Ennél egzaktabb módszer a mobiltelefonok mozgási adatainak elemzése. Ebből is az derült, hogy februárhoz képest sokkal kevesebbet mozogtunk, a csökkenés pedig Budapesten különösen nagyfokú volt.
Sokszor merül fel, hogy, ha a társadalom nagyobb része átesik a fertőzésen, akkor elérhető az úgynevezett “nyájimmunitás”, ez azonban a szakemberek véleménye szerint a jelenlegi járványgörbe mellett hazánkban soha nem érhető el.
Hogyan tovább?
A lehetséges folytatás megtervezéséhez nagyon sok tényezőt kell számításba venni, köztük a gyógyszeres kezelés, vagy oltás lehetőségét, a vírus reagálását az időjárás változásaira, a mutálódás változatait, vagy épp a védőeszközök használatának gyakorlati hasznát.
Palkovics László leszögezte: ahhoz, hogy tisztább képet kaphassunk, fel kell mérni az ország valós átfertőzöttségét, ehhez pedig a jelenleginél sokkal többet kell tesztelni. Ez a program a jövő héten indul.
Szó esett a korlátozó intézkedések feloldásának várható következményeiről is. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa szerint jelenleg a vírus reprodukciós rátája (vagyis, hogy egy fertőzött hány embernek adhatja át a kórokozót) 1 körül van, így a járványgörbe hosszú távon is lapos maradhat. Ennek az adatnak azonban egészen kis mértékű növekedése is komoly veszélyekkel járhat. A szakember szerint 1,2-ig “kezelhető járványról” beszélhetünk, 1,3- tól azonban “kezelhetetlenné” válhat az epidémia. Hangsúlyozta, hogy az enyhítéseket mindenképp csak úgy szabad bevezetni, hogy ez a szám 1,3 alatt maradjon. Komoly kockázatot jelent, hogy a lappangási időszak miatt a korlátozások feloldásának következményeit csak nagyjából két hetes késéssel lehet majd átlátni, s ennyi idő alatt akár olyan kritikus helyzet is kialakulhat, amelyet már nagyon nehéz lesz visszafordítani.
Röst szerint olyan kombinált stratégiára van szükség, amely a társadalmi érintkezéseket mérsékelten csökkenti, viszont érdemben javítja a felderített fertőzések számát. A szakember fontosnak tartja azt is, hogy minél szélesebb körben használjanak az emberek maszkot.