Farkas Bertalan az első és napjainkig egyetlen magyar űrhajós, aki
az Interkozmosz program keretében vált űrhajóssá és űrkutatóvá.
A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány tagja.
Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, magyar idő szerint
20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással,
ahol a személyzet, Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadták őket.
– Milyen a kapcsolat az egykori űrhajósok között?
– Teljesen mindegy, hogy melyik nációhoz tartozunk, barátok vagyunk, és alig várjuk, hogy találkozzunk egymással a világ valamelyik városában. Szoros
a kapcsolatunk, mondhatom, szinte mindent tudunk egymásról. Legutóbb,
néhány hete jártam Kínában, ahol az űrhajósok soros konferenciáján paroláztam
a régi kollégákkal.
– Más halandó ember, pláne ha már nyugdíjas, bocsánat, nyugállományú
tábornok, ül a babérjain, és megpróbálja élni az életét. Veled, nem volt egyszerű
egyeztetni a beszélgetésünk időpontját. Komolyan kérdem, mi hajt még?
– A sodorból nem lehet kiszállni. Akit egyszer megfertőzött az űrrepülés, a „betegségét” élete végéig magával cipeli.
– Ha, lehetőséged lenne, vállalnál újabb űrutazást? Egyáltalán meddig lehet
valakiből űrhajós?
– Ha, az egészségi állapotod rendben van, akkor azt mondhatom, hogy
nincs igazából felső korhatár. Példa erre, hogy az amerikai John Glenn 1962
után a Space Shuttle fedélzetén 1998-ban ismét járt odafönt, pedig ekkor
már 77 éves volt. Tehát, akár nekem is lehetne esélyem egy újabb túrára, el is
vállalnám, de bevallom, reális esélyem nincs erre.
– Mivel ma is az űrkutatással foglakozol, gondolom téged is foglalkoztat az
a kérdés, hogy a Hold bevétele után, mikor léphet ember a Marsra? Mi, hatvanasok megélhetjük ezt?
– A Hold, mint olyan, közeli égitestnek számít, egyszerű volt odajutni.
Nem is nagyon izgatta tovább sem az amerikaiakat sem pedig az oroszokat.
A verseny eldőlt, az amik értek oda előbb, kész, vége a versenynek. A
Mars egy egészen más kihívást jelent. Nagyon messze van, és egyelőre nincs
meg az az üzemanyag, amellyel ilyen távolságot képes volna teljesíteni bármelyik
űrhajó. És, akkor még nem beszéltem a visszaútról. Mert, senki se
gondolja, hogy akad majd olyan normális ember, aki úgy vállalja a repülést,
hogy tudja, soha többé nem tér vissza a Földre. Szóval, szerintem a gyerekeinknek van esélye arra, hogy üdvözöljék az első Mars-expedíciót.
– Szerencsés embernek tartod magad?
– Igen, mert azt csinálhattam egész életemben, amit mindig szerettem volna.
– Nem hiányzik semmi?
– Inkább úgy mondom, szeretném megélni, hogy egy újabb magyar űrhajósnak
legyen olyan felejthetetlen élménye, mint amilyen nekem megadatott 1980-ban.
GERGELY GÁBOR